1848-49-es forradalom és szabadságharc

Jókai

"A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél.

A nép szava is megdördült és mondá: Föl térdeidr?l, rabszolga, a nép beszél!

Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava el?ször megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek.

A magyar nemzet szabadsága e naptól kezd?dik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dics?séget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta."

(Jókai)

 

Juhász

Juhász Gyula - 48 március 15.

Ó régi szép est... tündökl? siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dics?séged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes néz?k tapsoltak neked,
Színházi est, melyen - ó büszkeség! -
A gondolatszabadság született.

Aktoraid: Pet?fi, Jókai,
Vasvári, Táncsics és a korai
Tavaszi mámor sok nagy ifja még,

Színészn?d Laborfalvy Róza volt,
Ki Jókainak szívére hajolt...
Ó régi szép est: jössz-e vissza még?

 

1848

Gyulai Pál - Hazám
Sokszor valál már életedben
Veszend?, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jöv?ben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.

Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.

Hah mennyi gúny! gy?zelmi hymnus
Harsog kör?lbe mindenütt,
S a vért?l megszentelt mez?kre
Szabadság fényes napja süt.
Nekünk e hang tán síri dal lesz,
S a szent sugár tán búcsufény,
Véres felh?ben elhunyó nap,
Halottak gyászos mezején.

Inkább halál, mint gyáva élet,
Igen, vesszünk, ha veszni kell,
De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz
És vérezzünk dics?en el.
Lesz legalább a történetben
Rólunk egy nagy emlékezet
Egy büszke nép élt meggyalázva,
De dics?n halt, mint született.

 

Ünnep

Weöres Sándor: Rajta, rajta!

Rajta, rajta jó katonák,
zászlónk lengjen égre.
Verjük le az ellenséget,
fusson messze végre!


Kellemes ünnepeket mindenkinek. :bigsmile:

S csak finoman a tüntetéseken.

 

Március 15 !

Ez a komment a rá érkezett válaszokkal együtt át lett helyezve: ide.

 

Szepsy Eleonóra: Márc. 15.

Nemzetiszín kokárdával
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon.

Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak,
Jobb életet mindenkinek...
Énekeltek, szavaltak.

Szabadságharc lett bel?le,
Odaveszett sok élet...
A h?sökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének.

 

Vajda János: Se földem, se hazám

Se földem, se házam nincsen,
Egy pár kéz a tőkepénzem;
Majd a szabadság harcában
Egy öles föld lesz jutalmam;
Ejh, elég lesz az nékem!

Mit nevettek, ti gazdagok?
Tán a honért csak ti haltok?
Önző volt és lesz az ember,
Haszon nélkül halni sem mer.
S a halál nem hasznotok.

Hej hogy épen a világban
Az nem harcol, akinek van!
Van ezüstötök, aranytok,
S ha a fegyvert eldobjátok,
Másutt is lehet hazátok.

De a szegény, akinek nincs
Hazájánál kedvesebb kincs;
Ha elveszti s meg nem halna,
Hiszitek-e, hogy találna
Sírján kívül szebb hazára!?...

(1848)