PUSKÁS FERENC (1927–2006) Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho névvel illették. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid legendás játékosa lett. 39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával és utána futballedzőként tevékenykedett. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy Magyarországon és Spanyolországban máig is köztiszteletnek örvend, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről. Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára. A család az elsőszülött gyermek érkezését követően Kispestre költözött, ahol az édesapa, idősebb Purczeld Ferenc állást és labdarúgóként félprofi szerződést kapott a várostól. + Öcsiék közvetlenül a pálya mellett laktak a szerény szoba-konyhás szolgálati lakások egyikében. + A szomszédban nevelkedett a másfél évvel idősebb Bozsik József, aki később a Kispestben és a válogatottban is együtt emelkedett Puskással a világhírig. + A helyi fiúk környékbeli grundokon rúgták naphosszat a saját készítésű rongylabdát, közülük a legügyesebbek – köztük a kis Puskás – a Kispest kölyökcsapatában pallérozódtak tovább, jórészt Puskás papa irányításával. + Annyira szerették a játékot, hogy még a világháború idején is mindent megtettek azért, hogy a különféle leventebajnokságokban futballozhassanak – holott már megbénult a sportélet az ország nagy részén. + Öcsi 1943-ban, tizenhat évesen bemutatkozott a Kispest NB I-es felnőtt csapatában, s a háború után meghívást kapott az újra összeálló válogatottba is. + Már húsz-huszonkét évesen megkísérelték elcsábítani a nyugati sztárklubok, ő azonban annyira erősen kötődött Kispesthez, hogy eszébe sem jutott külföldre költözni. + Puskás maradt, a válogatott Helsinkibe utazott: 1952-ben olimpiai bajnoki címet nyert a magyar együttes, amelynek immár Puskás Ferenc volt a csapatkapitánya. A Budapesti Honvéd játékosaként sikerek a nemzeti válogatottban 1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen 5:2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás játékstílusa és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik. 1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez (akkori nevén a Magyar Néphadsereghez) tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar futballcsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször (l.: 4.1) nyerte meg a magyar bajnokságot és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az évben megnősült és felesége, Hunyadvári Erzsébet haláláig kitartott mellette. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó. „ Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt. ” – Puskás Ferencné A legendás Aranycsapat Az Aranycsapat, élén Puskással minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok, (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott) részvételével (az EB elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3:0-ra verték meg az olasz csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben szerzett. Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4-2-4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3-2-5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett). Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7:1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapest Honvédnél is eredményesen szerepelt. Puskás Ferenc emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 57/a szám alatt Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9:0-ra győzték le Dél-Koreát, és 8:3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó németeket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2:0-ra elhúzott (az egyik gólt Puskás szerezte). A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben azonban Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2:3-ra elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha volna, bizonyára több honlap is közölné). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget. Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a VB-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került (ami doppingolásra utal), de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott (csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket) Emigráció A világbajnokság után Puskás a Budapest Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2:3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például Grosics Gyula, hazatértek. 1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Sikerek a Real Madridnál és a pályafutás vége Harmincegy évesen újra megfeszítette minden erejét, leadott tizennyolc kilogramm súlyfelesleget, és a kezdeti nehézségek ellenére helyet követelt magának a világklasszisokkal teli Real Madridban. + Az pedig szinte hihetetlen, hogy csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként. A magyar válogatottban a korszak politikai dogmáinak megfelelően soha többet nem szerepelhetett, ám 85 mérkőzésen lőtt 84 gólja így is máig világcsúcs. 1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5:5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz. Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai futballklubbá vált. Hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez. 1960 novemberében, miután a Real sorozaban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2:2, majd a visszavágón 1:2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt. Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia. 1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét, Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2:1-re. A Világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano, Puskás, Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi közönségsiker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását. ...Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam... ” – Puskás Ferenc Edzői karrier 1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott. 1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, amely edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub, történetében először, döntőt játszott a BEK-ben. Bár győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 0:2-re. A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK-hoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt. 1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett. Pályája végén hazatért a demokratizálódó Magyarországra, négy mérkőzésre afféle erkölcsi elégtétel gyanánt a válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is ellátta, majd évekig képviselte az MLSZ-t és a magyar kormányt különféle nemzetközi delegációk vezetőjeként, tagjaként. + Egészsége azonban hamarosan megromlott, az Alzheimer-kór speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. + Sorban vizitáltak nála a külföldi hírességek, legfigyelmesebb ápolásáért mindenki mindent megtett, de annyit persze senki, mint a felesége, aki éveken át minden nap ott ült a betegágya mellett, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön meglátogatni az unokákat és dédunokákat. Még a Real Madrid is eljött Budapestre, hogy fellépjen egy gálameccsen, és így tisztelegjen a klubikonja előtt. + A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy – ahogy ő mondta – csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. A legendás Schlosser Imre kedvéért kihúzódik a balszélre is, ha beveszik a csapatba, tréfálkozott egy nyilatkozatában. + Valószínűbb azonban, hogy ezt a többiek nem engednék meg: Puskásnak ott is jár a tízes mez, és a csapatkapitányi karszalag, mert ő Magyarország örökös kapitánya… És a világ futballrajongóinak kedvence. Pályafutás (Összefoglalás) Magyarország (1939–1956) Spanyolország (1958–1966) Magyar nemzeti válogatott (1945–1956) Spanyol nemzeti válogatott (1961–1962) Játékos Klubok 1939–44: Kispest FC 1944–49: Kispesti AC 1949–56: Budapesti Honvéd SE 1958–67: Real Madrid 1939-től 1956-ig egy klubnál játszott, melynek neve többször megváltozott Bajnokságok és gólok 349 mérkőzés (358 gól)[2] Magyarországon 179 mérkőzés (159 gól)[7] Spanyolországban Meccsek és gólok a Budapest-válogatottban 1946–56: 18 mérkőzés (15 gól) Egyéb válogatott meccsek 1954–55: 5 mérkőzés (11 gól) Nemzeti gólkirályi címek 1948 – 50 gól a Kispesti AC számára 1950 – 31 gól a Budapesti Honvéd SE számára 1950. ősz – 25 gól a Budapesti Honvéd SE számára 1953 – 27 gól a Budapesti Honvéd SE számára 1960 – 28 gól a Real Madrid számára 1961 – 27 gól a Real Madrid számára 1963 – 26 gól a Real Madrid számára 1964 – 20 gól a Real Madrid számára Nemzetközi gólkirályi címek Európa-kupa: 1953 (10 gól) BEK: 1960 (12 gól), 1962 (7 gól – holtversenyben) Nemzetközi mérkőzések és gólok 85 mérkőzés (84 gól) a magyar válogatottnál (1945–56) 4 mérkőzés (0 gól) a spanyol válogatottnál (1961–62) Klubok edzőként Tíz országban edzősködött: Spanyolország, USA, Kanada, Görögország, Chile, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Paraguay, Ausztrália és Magyarország. 1967 – Hércules Alicante, Spanyolország 1967 – Hércules Alicante, Spanyolország 1967 – San Francisco Gales, USA 1968 – Vancouver Royals, Kanada 1968–1969 – CD Alavés, Spanyolország 1970–1974 – Panathinaikósz, Görögország 1974–1975 – FCL Murcia, Spanyolország 1975–1976 – Colo-Colo, Chile 1976–1977 – a Szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott edzője, Szaúd-Arábia 1978–1979 – AÉK, Görögország 1979–1984 – Al Masri, Egyiptom 1985–1986 – Sol de América, Paraguay 1986 – Cerro Porteño, Paraguay 1990–1991 – South Melbourne Hellas, Ausztrália 1992 – az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója 1993. április-július – 4 mérkőzésen magyar szövetségi kapitány Sikerek Játékosként elért eredmények Magyar bajnok (5): 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955 Spanyol bajnok (6): 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67 Spanyol kupagyőztes (Copa del Rey/Copa del Generalísimo) (2): 1957–58, 1961–62 BEK-győztes (3): 1958–59, 1959–60, 1965–66 BEK-ezüstérmes (2): 1961–62, 1963–64 Olimpiai bajnok (1): 1952 Európa Kupa-győztes (1): 1953 Világkupa-győztes (1): 1960 Világbajnoki ezüstérmes (1): 1954 Aranylabda-szavazás második helyezettje (1): 1960 Edzőként elért eredmények Görög bajnok (2): 1970, 1972 a Panathinaikósz Athén csapatával BEK döntős (1): 1971 a Panathinaikósz Athén csapatával Ausztrál bajnok (1): 1991 a South Melbourne Hellas csapatával Ausztrál kupagyőztes (1): 1990 a South Melbourne Hellas csapatával Kitüntetések Európa legjobb góllövője (1948) Világválogatott játékos (1963) Európaválogatott játékos (1965) Halhatatlanok Klubjának tagja (1991) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)[8] Alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben NOB Olimpiai Érdemrend (1997) Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997) Magyarság Hírneve (1997) A FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete (1998-tól) A FIFA Hírességek Csarnokának (International Football Hall of Fame) tagja (1998) [9] A 20. század legjobb magyar sportolója (2001) Budapest díszpolgára (2001) A Nemzet Sportolója (2004) FIFA Erény Rendje díj (2004) UEFA Az elmúlt fél évszázad legjobb játékosa (2004) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005) Golden Foot-díjas (2006) UEFA Európa Bajnoka (2006) Személyes rekordok Legtöbb gól egy mérkőzésen: 7 gól (1949. február 19.) Legtöbb gól egy évadban: 50 gól (1948) A 20. század harmadik legjobb góllövője (a Kispesti AC, illetve a Budapest Honvéd SE és a Real Madrid játékosaként 489 első osztálybeli meccseken szerzett góllal) A harmadik legjobb magyar góllövő a magyar bajnoki örök góllövőlistán 357 góllal (az 1943 és 1956 közötti mérkőzéseken) A magyar válogatott legjobb góllövője (84 góllal) A tizenharmadik legjobb spanyol góllövő, 155 góllal (az 1958 és 1966 közötti mérkőzéseken) A BEK góllövőlistájának harmadik helyezettje (Di Stéfano és Eusébio mögött) 36 góllal (az 1958 és 1966 közötti mékőzéseken) Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).
