Stephen King

• IMDB-adatlap
• Hivatalos weblap

Stephen Edwin King (írói álnevén Richard Bachman) amerikai író, a XX. század egyik legolvasottabb szerzõje, akit az úgynevezett pop-kultúra elsõ számú írójaként szoktak emlegetni.
Karrierje elsõ kiadott regénye, a Carrie (1974) óta töretlen, ám az irodalom-kritikusok ezzel a mûvel egy csapásra beskatulyázták õt a horror mûfajába, pedig a késõbbiek során elsõsorban a hétköznapi amerikai emberek jellemábrázolásával és az amerikai (fõleg a Maine-állambeli) kisvárosok pontos megrajzolásával hívta fel magára a figyelmet. Szinte évente jelentkezett új regénnyel, majd 2004-ben bejelentette, hogy kicsit visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült mûvét.
King eddigi életmûve tartalmazza a fantasy elemeit is, mint például A sárkány szeme (1984) vagy A Talizmán (1984, társszerzõ: Peter Straub) címû regénye, de ide sorolhatjuk a A Setét Torony (1982-2004) címû hétrészes fantasy/sci-fi/western-ciklust is, amelyet általában életmûvének központi témájaként emlegetnek, és amelyet bevallottan J. R. R. Tolkien és A gyûrûk ura címû mû inspirált.
Mûvei rengeteg ponton találkoznak egymással, sok nyílt és rejtett kapcsolódási pont, átfedés van az írásai között, amelyeknek köszönhetõen eddigi életmûve számtalan spekulációra, találgatásra ad lehetõséget és mindig újabb és újabb érdekességekkel szolgál.
King nagy hatással volt az amerikai filmiparra is, hiszen néhány kivétellel az összes mûvébõl készült tévé- vagy mozifilm, illetve sorozat. Ezek általában gyenge eredményt hoztak és gyakran szinte teljes mértékben eltértek a film alapjául szolgáló mûtõl, mégis akad egy-két üdítõ kivétel, mint például A remény rabjai, az Állj mellém!, a Tortúra (amelyet Oscar-díjjal is jutalmaztak), a Dolores Claiborne vagy a Halálsoron. Ide sorolhatjuk a vitatott, de kétségtelenül világhírû Stanley Kubrick-filmet, a Ragyogást is.



1947. szeptember 21-én született a Maine-i Portland városában. A középiskola után felvételt nyert a Maine-i Egyetemre, Oronóban, Angol nyelv és irodalom szakra, ahová 1966 és 1970 között járt.

Elsõ novellája, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. Három évvel késõbb elkezdett dolgozni életmûvének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982-2004).
1971-ben házasságot kötött Tabitha Spruce-szal, akivel az egyetemen ismerkedett meg, és aki ugyancsak író. Két sanyarú, többek között lakókocsiban töltött évvel késõbb King arról értesült, hogy a Doubleday kiadó elfogadta Carrie címû regényének kéziratát, és hogy az azért kapott pénzbõl a jövõben fõfoglalkozású íróként dolgozhat.
Az 1974-ben megjelent mû azalatt született, hogy King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény elsõ kéziratát King kidobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Tabitha vette észre, halászta ki a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a mûvet.
King a Carrie megjelenését követõ években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddel A rémkoppantók (1988) címû regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétõl.

1976-ben a Carrie címû mûbõl készült film egy csapásra ismertté tette szerzõjét, Brian De Palma rendezõt, és néhány fõszereplõt (Sissy Spacek, John Travolta, Nancy Allen).
1977-ben Richard Bachman álnéven napvilágot látott Rage címû regénye, amely -- négy további Bachman-regényhez hasonlóan -- még a Carrie (1974) elõtt íródott. King -- miután sikerült leleplezni õt -- 1985-ben adott tudomást Bachman "haláláról", majd még egy regényt jelentetett meg ezen a néven, A rendcsinálók címût. Bár úgy tûnt, örökre szakított írói álnevével, 2007-ben ismét egy Bachman-mûvel jelentkezett Blaze címen. Ezt a regényt is még a Carrie elõtt írta King, majd jó néhány évtizeddel késõbb átdolgozta.
1979-ben elkészült az elsõ, a telvíziónak szánt King-adaptáció, a Borzalmak városa (1975), majd 1980-ban megkapta elsõ kitüntetését, a World Fantasy Awardot, amelyet még számtalan követett.
Rendezõként és forgatókönyvíróként 1986-ban mutatkozott be a Maximális túlhajtás (Éjszakai mûszak, 1978) címû mozifilmmel, ám a mû csúfosan megbukott. Érdekesség, hogy ebben az évben jelent meg Magyarországon az elsõ King-regény, A ragyogás (1977).

1994-ben A fekete öltönyös férfi (Minden haláli, 2002) címû novellájáért megkapta az O. Henry-díjat.
1996-ban -- nem titkoltan a Charles Dickens által megteremtett hagyományokat követve -- egymást követõ hat hónap során hat kötetben jelentette meg A halálsoron címû folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre tartózkodott a bestseller-listákon az Egyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg.

1999-ben súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Brian Smith nevû férfi furgonjával nekihajtott, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésbõl még halottnak is nyilvánította. Az erõs fájdalmakkal járó lábadozási idõszakban sem hagyott azonban fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az idõben született meg Álomcsapda (2001) címû regénye. Hónapokkal késõbb megvásárolta az õt elütõ autót, és saját kezûleg szétzúzta. A vétkes sofõr -- akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek -- 2000-ben rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg. Ráadásul a baleset elõtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset után A rémautó (2002) címen látott napvilágot.

2000-ben jelent meg elsõ elektronikus novellája, A Golyó, amely késõbb egy novellagyûjteménybe is bekerült (Minden haláli, 2002).
2002-ben Bram Stoker-életmûdíjjal jutalmazták, majd egy évvel késõbb megkapta a Nemzeti Könyvalap életmûdíját, a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után.
2002-ben Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd egy évvel később az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után. 2004-ben pedig életművéért World Fantasy-díjjal tüntették ki.
Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel, 2002-ben váratlanul bejelentette, hogy nem jelentet meg több könyvet. Ez a döntése arra volt visszavezethető, hogy ekkoriban a balesete és a kórházi kezelések következtében nagy fájdalmakkal küzdött, nem nagyon tudott egy helyben ülni és összességében csökkent a teherbírása. Nem sokkal később azonban úgy módosította nyilatkozatát, hogy visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét. Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabb és újabb ötletekből.
2003 óta nagyjából háromheti rendszerességgel saját rovattal jelentkezik az Entertainment Weekly című amerikai folyóiratban. A rovat, amelyben általában irodalomról, filmekről vagy zenéről ír, a The Pop of King címet viseli.
A 2000-es években megjelent Rémautó (2002) és A coloradói kölyök (2005) című művei szokatlanul lassúak, melankolikusak. Ezekben elgondolkodtató módon ábrázolja az életünkben rejlő rejtélyeket és megoldatlan kérdéseket.
Ezek és legújabb regényei - Lisey története (2006), Duma Key (2008) - egyre több kritikust késztetnek arra, hogy "kiszabadítsa" Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.
Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így 2007-ben napvilágot látott Blaze című regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely 1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna.
2009-ben, kilenc évvel első elektronikus novelláját követően ismét hasonló formátumú művel jelentkezett. Az Ur című kisregényt kifejezetten az új Amazon Kindle e-könyv-olvasó megjelenése alkalmából írta. A történet egyelőre csak ezzel a technikai eszközzel olvasható, ám a későbbiekben nyomtatott változat megjelentetését is tervezik.
King legújabb regénye, az Under the Dome Amerikában 2009 novemberében jelent meg. A szerző a könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt. A Végítélet és az Az után – leszámítva A Setét Torony-sorozatot – ez az író harmadik leghosszabb műve (az amerikai kemény fedelű első kiadás 1074 oldalt számlál).
Ugyanebben az évben bejelentette, hogy szeretne egy további kötetet írni A Setét Torony-sorozatban, amely tervei szerint a negyedik és ötödik könyv között játszódna és jobban megvilágítana néhány dolgot. A regény angol munkacíme The Wind Through the Keyhole.
Év végén honlapján szavazásra bocsátotta, hogy a rajongók ezt a kötetet, vagy egy másik, a Doctor Sleep munkacímen futó projektet látnának szívesen a tollából, bár megígérni nem tudta, hogy az eredményt kötelező érvényűnek veszi majd. Ez utóbbi könyv egyébként A ragyogás folytatása lenne. A szavazás a lehető legszorosabb eredményt hozta: 5861-en szavaztak a Doctor Sleepre és 5812-en A Setét Torony-kötetre.
King 2010-et egy új, eredetiben 120 oldalas kisregény megjelentetésével kezdte, amely egy kis kiadónál, a Cemetery Dance Publicationsnél jelent meg. A Blockade Billy című mű témáját tekintve visszakanyarodik a baseballhoz: ezzel a területtel foglalkozott korábban a Tom Gordon, segíts! című kisregény és a Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season című, magyarul még kiadatlan kötet is (utóbbi nem szépirodalmi formában).
Ugyanezen év novemberében új, harmadik kisregény-gyűjteménye is megjelent húsz évvel az előző ilyen jellegű publikációja után. Ahogyan az előző kettő, A remény rabjai és a Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, úgy a Full Dark, No Stars című mű is négy kisregényt tartalmaz.
2013. január 25-én egy esszé jelent meg az Amazon.com-on Guns címmel.
2013 júniusában jelenik meg Joyland című kötete, amely a hivatalos információk szerint csak papírkötésben lesz hozzáférhető.



Díjak és jelölések:

2000: Tommy-díj

2003: A Horror Writers Association Bram Stoker Életmûdíja

2003: National Book Foundation 2003 Medal for Distinguished Contribution to American Letters

2004: The International Horror Guild Living Legend Award

2004: A World Fantasy Awards Életmûdíja

2006: Mystery Writers of America Grand Master Award

2007: A Canadian Booksellers Association Életmûdíja



Művei:


1974 Carrie (magyarul: Carrie (regény) / A boszorkánylány)

1975 'Salem's Lot (magyarul: Borzalmak városa)
1977 Rage (regény) (Richard Bachman néven)
1977 The Shining (magyarul: A ragyogás (regény))
1978 Night Shift (magyarul: Éjszakai mûszak, novellák)
1978 The Stand (magyarul: Végítélet (regény))
1979 The Dead Zone (magyarul: A Holtsáv (regény))
1979 The Long Walk (regény) (Richard Bachman néven)
1980 Firestarter (magyarul: Tûzgyújtó (regény))
1981 Cujo (magyarul: Cujo (regény))
1981 Danse Macabre (könyv a horror-mûfajról)
1981 Roadwork (regény) (Richard Bachman néven)
1982 The Dark Tower I: The Gunslinger (magyarul: A Setét Torony I: A harcos)
1982 Different Seasons (magyarul: A remény rabjai, kisregények)
1982 The Running Man (magyarul: A menekülõ ember (regény), Richard Bachman néven)
1983 Christine (magyarul: Christine (regény))
1983 Cycle of the Werewolf (magyarul: Ezüst pisztolygolyók)
1983 Pet Sematary (magyarul: Állattemetõ (regény))
1984 The Eyes of the Dragon (magyarul: A sárkány szeme (regény) / A mágus / A szem)
1984 The Talisman (magyarul: A Talizmán (regény), társszerzõ: Peter Straub)
1984 Thinner (magyarul: Sorvadj el!, Richard Bachman néven)
1985 Skeleton Crew (magyarul: Csontkollekció, novellák)
1985 The Bachman Books (Rage / The Long Walk / Road Work / The Running Man)
1986 It (magyarul: Az (regény))
1987 Misery (magyarul: Tortúra (regény))
1987 The Dark Tower II: The Drawing of the Three (magyarul: A Setét Torony II: A hármak elhivatása)
1988 The Tommyknockers (magyarul: A rémkoppantók (regény))
1989 The Dark Half (magyarul: Halálos árnyék (regény))
1990 The Stand: The Complete & Uncut Edition (magyarul: Végítélet (regény))
1990 Four Past Midnight (magyarul: Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, kisregények)
1991 Needful Things (magyarul: Hasznos Holmik (regény))
1991 The Dark Tower III: The Waste Lands (magyarul: A Setét Torony III: Puszta földek)
1992 Gerald's Game (magyarul: Bilincsben (regény))
1993 Dolores Claiborne (magyarul: Dolores (regény))
1993 Nightmares & Dreamscapes (magyarul: Rémálmok és lidércek, novellák)
1994 Insomnia (magyarul: Nem jön szememre álom (regény))
1995 Rose Madder (magyarul: A két Rose (regény))
1996 The Green Mile (magyarul: A halálsoron (regény))
1996 Desperation (magyarul: Rémület a sivatagban (regény))
1996 The Regulators (magyarul: A rendcsinálók (regény), Richard Bachman néven)
1997 The Dark Tower IV: Wizard and Glass (magyarul: A Setét Torony IV: Varázsló és üveg)
1998 Bag of Bones (magyarul: Tóparti kísértetek (regény))
1999 The Girl Who Loved Tom Gordon (magyarul: Tom Gordon, segíts!)
1999 Hearts in Atlantis (magyarul: Atlantisz gyermekei)
2000 On Writing: A Memoir of the Craft (magyarul: Az írásról (regény), önéletrajz és könyv az írás mûvészetérõl)

2001 Dreamcatcher (magyarul: Álomcsapda (regény))
2001 Black House (magyarul: A Fekete Ház (regény), társszerzõ: Peter Straub)
2002 From a Buick 8 (magyarul: Rémautó (regény))
2002 Everything's Eventual - 14 Dark Tales (magyarul: Minden haláli, novellák)
2003 The Dark Tower I: The Gunslinger. Revised and Expanded Throughout
2003 The Dark Tower V: Wolves of the Calla (magyarul: A Setét Torony V: Callai farkasok)
2004 The Dark Tower VI: Song of Susannah (magyarul: A Setét Torony VI: Susannah dala)
2004 The Dark Tower VII: The Dark Tower
2004 Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season
(társszerzõ: Stewart O'Nan)
2005 The Colorado Kid
2006 Cell (magyarul: A mobil)
2006 Lisey's Story
2007 Blaze (Richard Bachman néven)
2008 Just After Sunset (magyarul: Napnyugta után, novellák)
2009 Under the Dome
2010 Blockade Billy
2010 Full Dark, No Stars (kisregények)

2011 11/22/63
2012 The Dark Tower VIII: The Wind Through the Keyhole
2012 Doctor Sleep (Álomdoktor)


Filmográfia

Poor Cow (1967)

Knightriders (1981)

A Rémmesék Könyve (1982)
Jordy Verrill

Maximális Túlhajtás (1986)
Fickó a pénzautomatánál

A Borzongás Showja (1987)
Kamionsofõr

Kedvencek Temetõje (1989)
Pap

Az Aranykor (1991)
Buszsofõr

Alvajárók (1992)
A temetõ gondnoka

Végítélet (1994)
Teddy Weizak

Baseball (1994)

Langolierek - Az Idõ Fogságában (1995)
Tom Holby

Sorvadj El! (1996)
Dr. Bangor

Ragyogás (1997)
Gage Creed

Az Évszázad Vihara (1999)
Ügyvéd

A Simpsons család (The Simpsons) (2000)

Frasier (2000)

A Rózsa Vére (2002)
Pizzafutár

A Félelem Kórháza (2004)
Johnny B. Goode

Szívem Csücskei (Pitch Fever) (2005)

 

A Colorado kid-ből csináltak az amcsik sorozatot "Haven" címmel, egész jó kis misztikus valami, ajánlani tudom!

 

Már kezd uncsi lenni, de elején beszippantott.
Jobb mint a burok alatt mondjuk.

 

általában a gyűrűk urával hozzák szóba
nem ismerem a műveit
ez a kis leírás meghozta a kedvem az olvasásra

 

Jó filmeket írt a csóka!

 

Könyvben...olvasatilag nekem nagyobb élményt nyújtott, mint maga a filmre vitt "epizódok"!
Ízlés dolga ! Kacsintottam !

 

Szia Kedves Léna!
Természetesen minden esetben részletesbb egy könyv,ezáltal élvezhetőbb is,stb...
A fent említett úriember pedig szerintem egy zseniális író!

És akkor elnézést a rossz poénért. De szerintem holnap ugyan úgy leírnám,pedig láthatóan csak szerintem volt vicces.
Üdv!
gonzzo