Hírek Itthon Áder János: A reformáció a magyar nemzet életének része

A reformáció évszázadok alatt nemcsak része lett a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza is - mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülésén Debrecenben.


Az államfő a református Nagytemplomban mondott beszédében feltette a kérdést: Mikor lett volna először magyar nyelvű Biblia, ha nincs a magyarországi kálvinisták eltökéltsége, lelkesültsége?



Áder János köztársasági elnök

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ádár János hozzátette: Nem véletlen, hogy valahányszor azt kérdezik, mi volt a reformáció legnagyobb adománya Magyarországnak, a legelső és leggyakoribb válasz, a magyar nyelvű Biblia.Az államfő felidézte, hogy az első kiadású Vizsolyi Biblia 2412 oldal és mintegy 6 kilogramm.Áder János szerint az első nyolcszáz, magyar nyelvű Biblia akkor arra volt elég, hogy eljusson a templomokba, gyülekezetekbe, a patrónusokhoz egy-egy példány. Ezután csaknem három emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hazai kiadású Biblia kerülhessen a református hívőkhöz. Az államfő beszélt arról is, hogy Otthon nem a polcok alján, szekrények "mélyén hevert", hanem a hívő ember életének mindennapi részévé vált.



A Vizsolyi Biblia

Forrás: MTI/Vajda János

Áder János ezután Németh László írót idézve azt mondta: A református magyar népben éppúgy benne van a Biblia, mint a kenyér, amelyet eszik és a szőlő, amelyet kapál. Ebben mosakodott és ebben ünnepelt.A köztársaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar reformátusoknak a bibliafordításhoz mérhető fontosságú volt, hogy a második helvét hitvallás szövegét is viszonylag hamar lehetett magyarul olvasni.

A zsinat azt a 450 évvel ezelőtti eseményt ünnepli, amikor 1567-ben, Debrecenben, zsinati közösségben a magyar reformátusok elfogadták a svájci protestáns városok és kantonok hitvallását. A közös hitvallásnak 1616-ban már magyar fordítása volt.

Áder János szavai szerint mivel a második helvét hitvallás nem puszta tételsor a hitigazságokról, hanem érvelő, magyarázó, elmélkedő szöveg, a fordító, Szenczi Csene Péter azt kívánta az olvasóknak, hogy az elmélyülés benne "épületükre" és "javukra" váljon. Az államfő kiemelte: Épülni és javulni: ez volt a legfőbb célja annak a mozgalomnak, amely 500 évvel ezelőtt a reformációt életre hívta.Áder János arra is kitért, hogy a reformáció megjelenése megosztotta az akkori Európát: a hit szabadságharca mindenfelé súlyos áldozatokat követelt.Áder János úgy fogalmazott, hogy ez a harc Magyarországon összeforrt a nemzet szabadságküzdelmeivel, így került a reformáció genfi emlékművére egyetlen magyarként Bocskai István. Az elnök mindehhez hozzátette: A megerősíttetett hit erősebb kötelékkel kötött az egyház közösségébe, így aztán a nemzet közösségébe is. Így lett a reformáció évszázadok alatt nemcsak része a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza is.Áder János mások mellett Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Ravasz László, Szenczi Molnár Albert, Bibó István, Bethlen Gábor, a Bolyaiak nevét említve úgy fogalmazott: Hosszan lehetne sorolni a neveket, és még a töredéke sem lenne ötszáz év minden nemzet- és közösségépítő hűségének, ragaszkodásának, hősiességének, emberi nagyságának. Nem a hitük tette naggyá őket, de a hitük nélkül a tőlük kapott örökségünk másmilyen lenneAz államfő szerint ez az örökség azok nélkül a "talpig emberek" nélkül is más lenne, akiknek nevét nem őrzi az emlékezet. Áder János szavai szerint ha rájuk gondolva újra feltesszük a kérdést, hogy mi a legnagyobb kincs, amit a reformáció adott a magyar nemzetnek, a válasz is könnyebb.: Anyanyelv, zsoltárok, magyarságtudat - mindez a kultúránkba ivódott, a közös életünkbe épült, hozzánk tartozó érték. A legnagyobb jó, amit a nemzet kapott, nem más, mint a református magyar ember.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...