Genetikust, nőjogi harcost, atomszakértőt és diplomatát is az év emberei közé választott a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 2015-ben. A brit lap az év tíz legfontosabb személyisége közé sorolta Christiana Figueres Costa Rica-i diplomatát, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkárát, akinek megítélése szerint döntő szerepe volt abban, hogy sikerrel zárult a párizsi klímacsúcs. A francia fővárosban elfogadott megállapodás révén a remények szerint elkerülhetővé válnak az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményei. Erkölcsi felelősségünk mindent megtenni, ami módunkban áll, hogy javítsunk a helyzeten – fogalmazott az 59 éves Figueres. Nehezen – vagy alig – megválaszolható kérdés elé állította a világot Huang Csün-csiu. Szabad-e a tudósoknak embriók génjeit manipulálni, hogy megakadályozzák egyes betegségek kialakulását? A kínai genetikus és csoportja elsőként a világon megtette ezt, és dokumentálta is, noha ők maguk is arra figyelmeztetnek, hogy eljárásuk minden, csak nem biztonságos. Plútó, mesterséges bőr, hídépítés Lenyűgöző felvételeket köszönhet a világ a Plutóról Alan Sternnek, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bolygókutatójának. Az amerikai szakember az egyik vezetője a New Horizon missziónak, amelynek keretében az űrszonda július 14-én 12 500 kilométerre megközelítette a törpebolygó felszínét. Az új anyagok kifejlesztése elengedhetetlen az orvostudomány fejlődéséhez – írta a Nature, amely szerint ezen a téren ért el jelentős eredményeket Zhenan Bao. A Stanford Egyetem kínai születésű kutatója munkatársaival szén nanocsövecskékből hozott létre mesterséges bőrt, amely képes az érzékelésre úgy, hogy jeleket küld az agyba. Hidakat épít – méltatta a folyóirat az iráni atomprogram vezetőjét, Ali Akbár Szálehit, aki véleményük szerint nagyban hozzájárult a Nyugat és az iszlám köztársaság között létrejött megállapodás létrejöttéhez utóbbi vitatott atomprogramjáról. A nők hátrányos megkülönböztetése még mindig jelen van a tudományban. Ez ellen küzd Joan Schmelz csillagász, aki arra bátorítja nőtársait, hogy beszéljenek az őket érő szexuális zaklatásról. Ez heves vitákhoz, és többek közt lemondáshoz is vezetett (a Berkeley Egyetemen). Őseink DNS-e sok információval szolgál, ezt kutatja David Reich. A Harvard Egyetem orvosi karának tudósa kollégáival többek közt felfedezte, hogy a Neander-völgyi és a modern embernek egykor születtek közös utódai Európában, és azt is, hogy a közép-európaiak kőkorszaki elődei a mai Oroszország déli vidékéről származtak. Mellékhatásmentes fájdalomcsillapító A szupravezetőket, azon belül is azt vizsgálja Mihail Eremec, a mainzi Max Planck Kémiai Intézet kutatója, hogy a nagy nyomás milyen hatással van az anyagokra. Ennek során rájött, hogy a kén-hidrogén rendkívül alacsony hőmérsékleten és nyomás alatt szupravezetővé válik, vagyis ellenállás nélkül vezeti az elektromosságot. Remények szerint találnak majd szobahőmérsékleten is szupravezető anyagot. Az ópiátok fontos fájdalomcsillapítók, amelyeket rendszerint a mákból nyernek ki. A máktermés azonban – a kiszámíthatatlan természet miatt – bizonytalan. Christiana Smolkénak, a Stanford Egyetem munkatársának viszont sikerült mesterségesen előállítani a legfontosabb mákgént, és élesztőt adva hozzá ópiátot létrehozni. A tudós célja olyan fájdalomcsillapítókat találni, amelyek mentesek a mellékhatásoktól és nem okoznak függőséget. Új szemléletet hozott a tudományba Brian Nosek az indoklás szerint. Az amerikai pszichológus meggyőződése, hogy az emberek önkéntelenül is tele vannak előítéletekkel, és ezek a tudósokat is befolyásolják. A részben Nosek által alapított Center for Open Science (COS) nevű intézet többek közt azt vizsgálja, hogy a kutatási eredmények megismételhetők-e, és arra buzdítja a szakembereket, hogy alaposabban és nagyobb megfontoltsággal dolgozzanak.
