Úttörő munkának számít "A gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon" – című kiadvány, amit Koltay András szerkesztett. A Wolters Kluwer által kiadott könyvben megtalálható a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos releváns magyar büntetőjogi és médiaszabályozási joggyakorlat, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó esetjogának összefoglalása. A gyűlöletbeszéd korlátozásának mindig aktuális kérdése a szólásszabadság terjedelme körüli viták egyik alapvető eleme. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogi szabályozás és jogalkalmazás ismeretében – nem utolsósorban – a demokratikus nyilvánosság működéséről is tisztább képet alkothatunk. 1992 a mérföldkő A gyűlöletbeszéd, pontosabban a közösség elleni izgatás bűncselekményének alkotmányossága felőli polémiák a múlt század kilencvenes éveiben nemcsak a konkrét, eldöntendő kérdések megválaszolására adtak alkalmat, hanem arra is, hogy általánosságban az alkotmányos szabadság tartalmáról gondolkodjunk. Az Alkotmánybíróság minden ilyen alkalmat azonnal megragadva, a gyűlöletbeszéd szabályait vizsgálva valójában óval többről, a demokratikus nyilvánosság kívánatos képéről, feltételeiről, elemeiről, terheiről is szólt döntéseiben – véli Székely László, az alapvető jogok biztosa. Székely László, az alapvető jogok biztosa szerint a gyűlöletbeszéd szabályozásánál több külföldi példát vettünk át Forrás: MTI/Soós Lajos Szerinte az első döntés a gyűlöletbeszédről 1992-ben valójában az első szólásszabadság-döntés is volt, és a diktatúra alóli felszabadulás után két évvel lefektetett elvi alapvetéseit még sokáig fogják idézni a magyar jogtudomány képviselői. Mivel a hazai jogászok számára 1990 után nem állt rendelkezésre olyan sajátos magyar alapjogi hagyomány, ami alapján a gyűlöletbeszédet szabályozni lehetett volna, ezért a jogi szervek a külföldi példák átvételéhez fordultak – állapította meg Székely László. Kutatás Koltay András szerint a gyűlöletbeszéd korlátozása nem csak jogi kérdés, a jog szerepe ugyanakkor mégis kiemelkedő. A médiahatóság működését, jogalkalmazói tevékenységét e területen nem kizárólag a médiaszabályozás, hanem – az alkotmányos kapcsolódások miatt – a büntetőjog is jelentősen befolyásolja, érinti. A médiahatóság által 2013 elején indított átfogó kutatásnak tehát nem kellett különösebb "ürügyet" keresni. A Médiatanács tagja által szerkesztett "A gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon" – című kötetben igyekszik a vizsgált téma valamennyi fontos és jogi szempontból értékelhető aspektusát körüljárni. Két átfogó tanulmány szintetizálja a gyűlöletbeszéd korlátozásával kapcsolatban hazánkban több mint két évtizede folyó alkotmányos vitákat, jogalkotási kezdeményezéseket és eredményeket. A Wolters Kluwer kiadványa alapos áttekintést ad a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogalkalmazásról is Forrás: Dreamstime Változás várható A Wolters Kluwer kiadó által kiadott könyvben az Olvasó megtalálja a releváns magyar büntetőjogi és médiaszabályozási joggyakorlat, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó esetjogának összefoglalását. A jogalkalmazói tevékenység bemutatásán túl a kötet a médiahatóság e tárgyban indított kutatásainak eredményeit, következtetéseit is tartalmazza. A gyűlöletbeszéd körüli polémia korántsem tekinthető lezártnak, és az alkotmányos, valamint az arra épülő jogalkalmazói gyakorlat is fejlődni, változni fog az elkövetkezendő években. E kiadvány azonban mégis több egy "pillanatfelvételnél", hiszen magában foglalja a rendszerváltás óta e területen történtek közel teljes gyűjteményét, hasznos segédeszközt nyújtva a témával foglalkozó gyakorlati szakembereknek és kutatóknak, az érdeklődő joghallgatóknak. Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20160508-hol-a-szolasszabadsag-hatara.html
