A szürkegazdaság kifehérítése érdekében egy javaslatcsomagot állított össze a Nézőpont Intézet. A kutatásból kiderül, hogy jó úton halad Magyarország, hiszen 2003-ban GDP arányosan 25 százalékos volt a szürkegazdaság aránya, 2010-ben 23,3 százalék, 2015-ben pedig 21,9 százalékot mértek. Az uniós átlag egyébként 18 százalék körül van. Az eddigi kormányzati intézkedések, mint például az online kasszák bevezetése, az EKÁER-rendszer, a fordított áfa, az uniós kifizetések felgyorsítása, az alapszámla bevezetése és a minimálbéremelés is már hozzájárult a magyar gazdaság fehérítéséhez, mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Forrás: MTI/Mohai Balázs A Nézőpont Intézet hófehér gazdaságért szóló 35 pontból álló javaslatcsomagja az építőiparra, a kereskedelemre, a turizmusra és az egészségügyre koncentrál. Főleg a készpénzes fizetés korlátozásáért, az elektronikus fizetés kiterjesztéséért, az adóbefizetés eljárásainak tökéletesítéséért, a közteherviselés szürke zónáinak felszámolásáért és az átláthatóságért kampányolnak. De mi is az a szürkegazdaság? A szürkegazdaság átmenet a legális és az illegális gazdaság között. A tevékenysége nem illegális, de nem is követi az adószabályokat. A szürkegazdaság leggyakoribb megjelenési formája az állami szabályozás alól való kibújás, kiskapuk keresése az adózás során. Hófehér gazdaság kell Csökkenteni kell a készpénzállományt, ugyanis évente 500 milliárdba került a készpénz fenntartása. A Nézőpont Intézet adatai szerint, míg 2007-ben a GDP 9 százalékának megfelelő volt a készpénzállomány aránya, addig mára már a GDP 14 százalékára emelkedett. Ha kevesebb készpénzt használnánk, azzal évi 160 milliárd forintot spórolnánk. A sárga csekket újra kell gondolni Magasabb tranzakciós adó bevezetését javasolja a Nézőpont Intézet a hófehér gazdaságról szóló tanulmányában. 150 ezer forint feletti készpénzfelvétel után, akár a kivett összeg egy százaléka is lehetne az adó. Nem kell ragaszkodni olyan hagyományhoz, ami drága Forrás: MTI/Soós Lajos A sárga csekkek piacát is újra kellene gondolni. A készpénzforgalom jelentős részét a sárga csekkek generálják. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, ami a postának pénzforgalom és tisztességes üzlet, az a magyar gazdaságnak előnytelen helyzet. Nem kell megszüntetni a sárga csekket, de az újragondolásnak nem lehet akadálya, hogy ragaszkodunk a hagyományokhoz. Javasolják, többek között azt is, hogy 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni. Legyen állampolgári jogon ingyenes alapbankkártya és bankszámla. Ez azt jelentené, hogy a 2016-ban bevezetett kedvezményes banki alapszámla után természetes személyeknek és vállalkozásuknak is joguk lehessen ingyenes alapszámlához jutni. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, ennek a költségét a készpénzhasználat visszaszorításából lehetnek fizetni. Erősen gondolkodnak az ország vezetői a szociális bankszámla bevezetésén is. Ennek lehet, hogy nem örülnek majd a bankok, de ez nyilván nem jelenti majd az összes banki szolgáltatás ingyenessé tételét. Az adórendszer bonyolult Még több kékhírt kell az adóelkerülők elkapásáról közölni. Növelni kellene az adóhatóság kommunikációs költségvetését, mert a szervezet eredményességének híre komoly visszatartó erőt jelenthetne az adóelkerülésen agyalók számára – mondta Mráz. És ingyenessé kell tenni az állami e-számlázó programokat és ingyenes elektronikus könyvelési programok kellenek. Ezek a programok a NAV szerverein futhatnának, megkönnyítve a vállalatok bejelentési és adóhatósági ellenőrzési tevékenységét. Fontos a Nemzeti Adó- és Vámhivatal imázsának javítása is. Az adózással rengeteg időt töltenek az emberek Forrás: MTI/Nagy Lajos Magyarországon az adózással elöltött idő nagyon magas, mondta Hornung Ágnes Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a konferencián. Elismerte az adórendszer bonyolult, az adminisztráció csökkentése a cél. A legszürkébb árnyalat A lakásbérbeadás kifehérítése is fontos, hiszen ez az egyik legszürkébb folt a magyar gazdaságban. Nehezen becsülhető, hogy mekkora jövedelmek kerülik meg a központi büdzsét a lakáskiadások során. A lakáskiadás a gazdaság legszürkébb zónája Fotó: Vorigin Dóra A Nézőpont Intézet javaslatai szerint az ingatlannyilvántartást össze lehetne vetni az adóhatóság adatbázisával. Ha pedig meg van adva, hogy egy-egy ingatlant milyen célra használ a tulajdonosa, akkor össze lehetne vetni az adatbázisokat. Legyen szja a nyugdíjon és az ösztöndíjon is Igazságosabb közteherviseléssel is tovább fehéredhetne a gazdaság. A Nézőpont Intézet tanulmányából kiderül, hogy egykulcsos adó bevezetését javasolják minden személyes jövedelemre, köztük a nyugdíjakra is, de csak akkor, ha a jövedelemadó mértékével megegyező nyugdíjemelés járna vele párhuzamosan, így az sem a nyugdíjasokat, sem az államkasszát nem terhelné, viszont megkönnyítené a nyugdíj melletti jövedelemszerzést. De egykulcsos adó kivetését javasolják az ösztöndíjakra, a közcélú juttatásokra is. Átláthatóság A hófehér gazdasághoz hozzátartozik az átláthatóság is. A javaslatok között szerepel az állami értesítés az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékokról.Az adófizetés presztízsének visszaállítása, vagyis, hogy legyünk büszkék az adófizetőkre. Az átláthatóságot növelné, ha az úgynevezett 1 százalékos szektort is kifehérítenék. Így az állatmentő és rákellenes szervezetek a bevételük nagy részét nem marketingre költenék, hanem valóban az eredeti nemes céljaikra tudnának koncentrálni. Let's block ads! (Why?) Forrás...
