A tudósok nagyjából Leonardo da Vinci kora óta dolgoznak azon, hogy valamiképp utánozzák a denevérek egyedi manőverezési technikáját. Az új fejlesztésen dolgozó szakemberek bíznak benne, hogy robotjuk egy nap a szállításban, vagy a felderítésben is segíthet majd. Soon-Jo Chung, a Kaliforniai Műszaki Intézet és a NASA pasadenai központjának kutatója, valamint a tanulmány társszerzője szerint a denevérrepülés a légi robotika Szent Grálja. Az állatvilágban a denevérek rendelkeznek a legkifinomultabb szárnyakkal: több mint 40 ízület egyesül végtagjaikban, így elképesztően fürgén tudnak repülni. A szakértők úgy gondolják, ennek köszönhetően tudják elkapni a szintén igen mozgékony prédáikat. Korábban a kutatók elsősorban olyan robotokat terveztek, melyeket madarakról és rovarokról mintáztak. Ha néha napján a denevérek testfelépítése alapján terveztek meg egy eszközt, az mindig alacsony hatékonyságú volt – éppen az emlősök szárnyainak bonyolultsága miatt. Most Chang munkatársaival kifejlesztette a Bat Bot-ot, azaz a B2-őt, amely az eddigi legjobban utánozza a denevérek mozgását. A kutató szerint céljuk egy energiatakarékos, biztonságos és lágy szárnyú robot létrehozása volt. Eddig az emlősöket utánzó eszközök túlságosan pontosan követték az élőlények csontszerkezetét, ezért azok túlságosan nehezekké váltak. Az új robot elkészítése előtt azonban a kutatók alaposan felmérték, hogy a denevérek szárnyainak mely elemei kulcsfontosságúak, és csak azokat illesztették be az új gépbe. Míg a hagyományos repülő robotok merev szárnyakkal rendelkeznek, addig az új szerkezetet ruganyos anyagból alakították ki. Seth Hutchinson, a tanulmány társszerzője és az Illinois-i Egyetem szakértője szerint az emlősök szárnya repülés közben úgy viselkedik, mint a gumi. Az új robot szárnya is hasonlóan deformálódik, ezzel is segítve a manőverezést és a gyorsulást. Elképesztő, milyen könnyű A Bat Bot alkatrészeit szénszálból és 3D-s nyomtatással létrehozott műanyagból, illetve ultravékony, puha és tartós szilikon alapú bőrből készítették el. A felépítésnek köszönhetően a szárnyak másodpercenként akár tízet is csapkodhatnak. A robot mindössze 93 grammos, szárnyfesztávolsága nagyjából 47 centiméter – ez szinte megegyezik a nílusi repülőkutyák átlagos adataival. A kísérletek során a szerkezet átlagosan 5,6 méter per szekundumos sebességgel repült, az éles kanyarokkal és gyors lecsapásokkal azonban egészen 14 méter per szekundumra is felgyorsult. A fejlesztők szerint a gép előnye a hagyományos eszközökhöz képest az, hogy jóval könnyedebb és nem tartalmaz éles propellereket, így becsapódás esetén sem kell félni attól, hogy komolyabb sérüléseket okozna. Éppen emiatt a Bat Botot sokféleképpen fel lehet majd használni, például légi felvételek készítéséhez, csomagszállításhoz, vagy éppen építkezések felügyeléséhez Utóbbi igen fontos feladat lenne, hiszen jelenleg rengeteg pénzt emészt fel az építkezéseken a kivitelezés nyomon követése. A Bat Bot azonban a levegőből olcsón és egyszerűen ellenőrizhetné, hogy a terveknek megfelelően zajlik-e az építkezés. A szerkezet – megfelelő érzékelőkkel ellátva – katasztrófa sújtotta területeken is bevethető lenne, mivel az új robot sokkal mozgékonyabb és nagyobb területet tud átfésülni, mint a hagyományos eszközök. Lesz még vele munka Bár az első lépéseket már megtették a kutatók, azért lesz még mit fejleszteni a robotdenevéren. Először is fontos lenne növelni a teherbíró képességét, mivel jelenleg nem bírja el a nehezebb tárgyakat. A jövőben a denevérek egyéb képességeit is érdemes lesz leutánozni, így például a lebegést vagy a fejjel lefelé lógást.
