Az órát a nyári időszámítás kezdetekor egy órával előre, majd a téli időszámítás kezdetekor egy órával vissza kell állítani, méghozzá télen hajnali kettőkor, tavasszal pedig hajnal háromkor, tiszta sor már megszoktuk. De miért is van szükség az óraátállításra? Az ok a a föld tengelyének ferdesége. Magyarország a GMT+1-es időzónába tartozik (még az 1800-as évek végén az Osztrák-Magyar Monarchia részeként csatlakoztunk), ráadásul országunk az időzóna keleti felére esik, ami azt jelenti, hogy, ha nem állítjuk át az órát az életünk ritmusa még kevésbé tud igazodni a Nap ritmusához, jóval korábban világosodik, mint amikor a legtöbben felkelnek viszont korábban is sötétedik, így több időt kellene sötétben tölteni. Az óraátállítás ötlete először az energia megtakarítás miatt merült fel, a kedvező élettani hatásokat (hogy jobban tudunk dolgozni természetes fényben, és hogy így nyáron több időt tölthetünk a szabadban) csak később kezdték el vizsgálni. Először 1916. április 30-án állították előre egy órával az óramutatókat, majd október 1-jén tekerték vissza. A rendszer összesen négy évig tartott, utána csak 1941-ben történt meg újra ismét és nyolc évig, 1949 októberéig tartott. Az ötvenes évek közepén négy évre ismét bevezették. 1980. április 6-a óta azonban állandó az óraállítgatás. Sokan vannak ellene, mondván, hogy felesleges, és amit a villanyon esetleg megspórolunk, a légkondi üzemeltetése úgyis elviszi, nem is beszélve az átállás negatív élettani hatásairól. Éppen ezért többször is volt már olyan kezdeményezés, hogy el kellene törölni az óraátállítást, sőt olyan is, hogy át kellene állni a GMT+2-es időzónába és úgy sokkal több napfényes óránk lehetne.
