A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál. A január 17-én tartott sajtótájékoztató egyik apropóját az adta, hogy a budai Várban működő kutatóközpontok – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) – az újonnan épített Humán Tudományok Kutatóházába költöznek 2017 elején. Az MTA Humán Tudományok Kutatóháza kívülről Forrás: Szabó Gábor - Origo Ezen kívül a Tóth Kálmán utcában található létesítményben kap helyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK), valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is, előbbi idén nyáron költözhet be az új épületbe. MTA Humán Tudományok Kutatóháza Forrás: Szabó Gábor - Origo Török Ádám, az MTA főtitkára szerint az új kutatóház megépítésének az volt a célja, hogy az ideköltöző akadémiai kutatóközpontok a 21. század követelményeinek megfelelően felszerelt kutatóhelyen működhessenek tovább. Az építkezésnél a korszerű környezetvédelmi szempontok (víztakarékosság, energiatakarékos fűtési rendszer), illetve informatikai kiépítettség kiemelt figyelmet kaptak. MTA Humán Tudományok Kutatóháza Fotó: Szabó Gábor - Origo Az épület – amelynek felépítését 6,8 milliárd forinttal támogatta a kormány - impozáns méretű, alapterülete 21 500 négyzetméter. Mintegy 750 szakembernek biztosít helyet, a kutatóházban a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak. MTA Humán Tudományok Kutatóháza Forrás: Szabó Gábor - Origo Az MTA várbeli épületei értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. Az összeget az MTA 151 éves székházának felújítására fordítják. Ennek keretében a székházat egybenyitnák az MTA Könyvtár és Információs Központnak helyet adó épülettel és új, állandó kiállítótereket alakítanának ki az akadémia kincseinek bemutatására – mondta Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. MTA Humán Tudományok Kutatóháza Forrás: Szabó Gábor - Origo Kiemelkedően szerepeltek a magyar tudományos élet szereplői 2016 kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára, emelte ki a sajtótájékoztató elején Lovász László, az MTA elnöke. Az elmúlt évben ugyanis kilenc tudós nyert Magyarországról a legnevesebb uniós kutatásfinanszírozási alap, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain, a szakemberek fejenként 1,5-3 millió euró összegű támogatást kaptak. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei. Lovász László, az MTA elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo Az Akadémia elnöke szerint a magyar kutatás-fejlesztés nemzetközi súlyát jól jelzi, hogy az új európai uniós tagállamok (EU13) kutatói közül évről évre a magyarok számítanak a legsikeresebbnek: 2007 és 2015 között az ERC kutatási projektek 36 százalékát hazai kutatási intézményben valósítják meg. Lovász László ugyanakkor hozzátette, hogy a régi tagországok részesedése még mindig "összemérhetetlenül" magasabb a pályázatokon. Ami 2016-ot illeti, Lovász László szerint a 2012-es átalakítások óta pályázati szempontból a kutatóhálózat legsikeresebb éve volt. Az akadémiai kutatóintézetek összesen 262 kutatási pályázatot nyertek ebben az esztendőben, amiből 217 hazai, 45 pedig nemzetközi volt. A 2016-ban indított fontosabb kutatási projektek között volt olyan, amelyben a kutatók az ökoszisztémák fenntartható működtetését vizsgálták, a felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat kedvezőtlen hatásának mérséklését szeretnék elérni. Egy másik program, az úgynevezett E-orr kutatóműhely keretében a tudósok természetes szagmintázatok elemzésével foglalkoznak, továbbá azt vizsgálják, miként lehet az eredményeket agrártudományi szempontból hasznosítani. Lovász László, az MTA elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo Lovász László azt is kiemelte, hogy az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming" kutatási kiválósági programban Magyarország szerepelt a legsikeresebben az unió országai közül. A 27 ország 169 pályázója közül meghirdetett tíz nyertesből két konzorciumban vesz részt akadémiai kutatóhely: az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont. Fejlesztések a víztudomány és oktatás területén Lovász László elmondta, hogy a nagyobb kutatási stratégiai programok a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintik. A Nemzeti Víztudományi Kutatási Programot az MTA koordinálja, a projekt a készülő Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) tudományos hátterét fogja biztosítani. A programot a MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki, feladata a vízzel és környezettel kapcsolatos kutatások kidolgozása és azok szervezeti hátterének kiépítése. Az MTA elnöke elmondta, hogy a csoport már elkészített egy előzetes, 100 oldalas jelentést a magyar víztudomány helyzetéről és eredményeiről. A további kutatómunkába Lovász László szerint több, nemzetközi kutatócsoportot - így például a Szlovák Tudományos Akadémiát - is be kell vonni. Fotó: Szabó Gábor - Origo A MTA tantárgy-pedagógiai programjának célja, hogy a kutatók olyan eszközöket, módszereket dolgozzanak ki, amelyek tudományos bizonyítékokon alapuló, korszerű oktatási rendszer kialakítását teszik lehetővé. Ebből kiindulva hirdetett nyílt pályázatot 2016 áprilisában az MTA elnöke, a felhívásra 71 mű érkezett, amely közül a szakmai zsűri 19 támogatására tett javaslatot. A pályázati keret összege évente 200 millió forint. További 13 pályázat finanszírozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta. Új kutatóházat kap a KOKI Lovász László a kiemelt fejlesztések között említette az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) megújulását is. Az intézet - amelynek korábban Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke volt az igazgatója, 2002 óta pedig Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke tölti be ezt a posztot - a központi idegrendszeri betegségek kutatásának világszerte elismert műhelye. 2016-ban három kutatója is elnyerte az ERC támogatását. Török Ádám szerint azonban az MTA KOKI korszerűtlen épülete idővel a fejlődés gátjává vált, ezen pedig a hatalmas összegeket felemésztő felújítás sem tudna segíteni. Éppen ezért egy új kutatóházat építtetnek közvetlenül a régi mellett, a beruházást 3,5 milliárd forinttal támogatja a kormány. A vadonatúj épületben 2019-ben kezdődhet meg a kutatómunka. Török Ádám, az MTA főtitkára Fotó: Szabó Gábor - Origo Török Ádám szerint a további idei beruházások között szerepel az MTA Nyelvtudományi Intézete és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja soproni épületének felújítása. Befejeződhet idén az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábban megkezdett felújítása is. Nagy tervek az agrárkutatással kapcsolatban A klímaváltozás olyan növények nemesítését követeli meg, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott környezeti körülményekhez és kibírják az extrém időjárási viszonyokat (erről bővebben korábbi cikkünkben írtunk). Ehhez modern infrastruktúrára van szükség, így a következő években épül fel a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum és keretében az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának új kutatótömbje. A projekt felügyeletével Barnabás Beátát bízták meg, a martonvásári kastélyparkban zajló beruházást 6 milliárd forinttal támogatja a kormány, műszerekre pedig további 3 milliárdot fordíthat az Akadémia. Ezen felül 800 millió forint áll rendelkezésre új látogatóközpont megvalósítására, és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára. A látogatóközpont fő feladata a tudománykommunikáció lesz, vagyis az, hogy az agrárkutatás céljait és eredményeit népszerűsítsék a fiatalok számára. Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese Fotó: Szabó Gábor - Origo Az új centrum fogadja be az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet is. Barnabás Beáta elmondta, hogy az intézkedések a tervek szerint eredményesebbé teszik a globális éghajlatváltozással együtt járó szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták nemesítésének kutatását. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
