Kockázati szakértők figyelmeztetnek, hogy a világ egyenesen egy globális katasztrófa felé halad. Prognózisuk szerint az egymásból következő krízishelyzetek száma tovább fog emelkedni, ráadásul a katasztrófakockázat csökkentésére irányuló erőfeszítések szánalmasan alulfinanszírozottak. Sikertelennek minősítette a világ felkészülését a természeti katasztrófák „elképzelhetetlenül rossz" következményeire az ENSZ vezető katasztrófamegelőzési csoportja. Ahogy írják: az éghajlatváltozást katasztrofális aszályok és árvizek, valamint humanitárius válságok követhetik a jövőben. A The Guardian beszámolója szerint tavaly a földrengések, árvizek, hőhullámok és földcsuszamlások miatt 22 773 ember halt meg, 98,6 millió életét változtatták meg örökre az események, miközben 66,5 milliárd dolláros gazdasági kár keletkezett. A nemzetközi közösség mégis kevesebbet költ, mint az ilyen veszélyek esetén felmerülő kockázatok enyhítésére elkülönített támogatási költségvetés fél százaléka. Élelmiszersegélyt osztanak rászorulóknak az ecuadori Cholotében 2016. április 21-én, öt nappal azután, hogy a Richter-skála szerint 7,8-as fokozatú földrengés rázta meg a latin-amerikai ország északnyugati partvidékét Forrás: MTI/EPA/EFE/Jose Jacome Robert Glasser, az ENSZ katasztrófakockázatok csökkentésével és megelőzésével foglalkozó főtitkára azt mondta, hogy a világ már most „elmaradásban van” a humanitárius vészhelyzetekre adott válaszával, és a dolgok várhatóan még rosszabbra fordulnak, amint az éghajlatváltozás miatt nő a nyomás. Konfliktusok és új vírusok „Ha látjuk azt a hatalmas mennyiségű, humanitárius szükségletekkel nem találkozó, elköltött pénzmennyiséget, akkor rájövünk, hogy a katasztrófakockázatok csökkentésének az az egyetlen módja, ha képesek leszünk kezelni a népességnövekedéssel és a klímaváltozással együtt járó, egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákat, miközben megpróbáljuk őket megelőzni” – hangsúlyozta Robert Glasser. „Látnunk kell, hogy ezek az ismétlődő hatások befolyással bírnak az élelmiszerbiztonságra, a kialakuló konfliktusokra és az olyan új vírusokra is, mint a most felbukkant Zika. Havanna utcáit borították be szúnyogirtó füsttel a kubai hadsereg katonái. A Zika-vírust terjesztő egyiptomi szúnyogot szeretnék száműzni a fővárosból Forrás: AFP/Yamil Lage Hozzátette: hiba lenne, ha az éghajlatváltozás hatásait nem bontanák tényezőkre, különben az említett területeken élők sebezhetőbbek lennének, pedig már most is ők a leginkább védtelenek a természeti veszélyekkel szemben. Robert Glasser emellett több, egyszerre bekövetkező katasztrófa előfordulásának esélyét, azok számának emelkedését prognosztizálta. Egymás után jönnek a krízisek „Jóval magasabb annak a valószínűsége, hogy két ilyen jellegű esemény egyidejűleg bekövetkezik, mint annak, hogy csak egyetlen nagyobb természeti csapás történik” – hívta fel a figyelmet a veszélyre az ENSZ vezetője. „Hamarosan több példát is láthatunk majd az egymás után következő krízisekre, ahol egy esemény kivált egy másikat, amely kivált egy harmadikat, és így tovább.” Glasser példaként rámutatott a szíriai helyzetre, ahol az évek óta elhúzódó szárazság tömeges népvándorláshoz vezetett. A civil lakosság a vidéki területekről megrohamozta a városokat, miközben az országban kitört a polgárháború. Hangsúlyozta: az bizonyos, hogy a konfliktus kirobbanásához korántsem csak a szárazság vezetett, ám egy ilyen mértékű aszály a világ bármely részén hasonlóan destabilizáló hatásokat okozhat. Hasonló precedensként Afrikát említi. Nepáli kisfiúk játszanak egy kiszáradt tófenéken a Katmandutól délre fekvő Lalitpur körzetbeli Csapagauban. A Nepált és a szomszédos India egyes részeit sújtó aszály komoly mezőgazdasági károkat okoz a térségben Forrás: MTI/EPA/Narendra Sresztha Szánalmas alulfinanszírozottság „A most zajló folyamat elképzelhetetlenül súlyos. Sőt, ha nem foglalkozunk vele megfelelően, és nem teszünk valamit, akkor a helyzet tovább romlik” – emeli ki Glasser. „Azt hiszem, az országok vezetői egyre fogékonyabbak a téma iránt egyszerűen azért, mert tudják, hogy a katasztrófák nyilvánvalóan bekövetkeznek. A kérdés számomra az: tudunk-e cselekedni még azelőtt, hogy a költségek még tovább, az égig emelkednének? Ez az igazi kihívás.” Glasser a következő hónapban megnyíló humanitárius isztambuli csúcsértekezlet előtt még arról is beszélt, hogy a nemzetközi katasztrófák kockázatának csökkentését szolgáló lépések „szánalmasan alulfinanszírozottak”. Lebecsülik a veszélyeket Az ENSZ adatai alapján 2014-ben a 135,2 milliárd dolláros globális támogatás költségvetésének mindössze 0,4 százalékát, körülbelül 540 millió dollárt költöttek a kockázatok csökkentésére. Az ENSZ ezt az összeget szeretné felemelni legalább 1 százalékig, és a szervezet ezt szorgalmazza majd az isztambuli találkozón is. Összedőlt épület romjai előtt egy önkéntes mentő az ecuadori Pontejóban. Egyre gyakoribbá válhatnak a természeti katasztrófák, ha nem teszünk valamit Forrás: MTI/EPA/EFE/Christian Escobar Mora Robert Glasser közben arra is figyelmeztetett, hogy a kormányok világszerte lebecsülik a klímaváltozásból eredő veszélyeket. Szerinte azonban jóval költségesebb és nehézkesebb lesz kezelni a szélsőséges időjárás, illetve a nyomában járó aszályok, árvizek okozta gondokat, mint azt most a politikusok gondolják. Forrás: http://www.origo.hu/kornyezet/20160...lkankitores-cunami-globalis-felmelegedes.html
