Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvő Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményről nemrég számoltak be egy nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai. Először sikerült nagyon precíz adatokhoz jutni mélytengeri lavináról A homok- és kőtömeg több mint 50 kilométeren keresztül mozgott, ahogy a lavina egy, a vízfelszín alatti 300 méter mélységben fekvő pontról 1800 méter mélyre zúdult. A lavina gyorsasága elérte a másodpercenkénti nyolcméteres (azaz az óránkénti 28,8 kilométeres) sebességet. A januárban történt ám most közzétett eset volt az első alkalom, hogy a tudósok műszereikkel ekkora víz alatti lavinát figyeltek meg. Az óceán örök sötétségbe burkolózó mélytengeri régiójában időnként rendkívül heves természeti jelenségek zajlanak Forrás: Elter Tamás Dan Parsons, a brit Hulli Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja elmondta: a víz alatti lavinákat elindító úgynevezett zavaros áramlatok a Föld legerősebbjei közé tartoznak, egyedül a folyók mozgatnak meg hasonló mennyiségű üledéket. És bár a folyókról többszázezer mérési eredmény áll rendelkezésekre, alig tucatnyi tudományos mérést végeztek a zavaros áramlatokról. A január 15-i lavináról a kanyon közelében fekvő Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) egy új típusú műszerének segítségével szereztek ritka adatokat. A világóceán mélységi viszonyait ábrázoló grafika. A világoskék területek jelzik a selfvidéket, a kontinentális küszöb területeit. A self a kontinensek vízzel elárasztott része, amelynek 150 -200 méter az átlagmélysége Forrás: NOAA A Mélytengeri Esemény Detektor (BED) névre keresztelt, „okos sziklatömbként" is emlegetett műszerek olyan 44 centiméter átmérőjű fémgömbök, amelyek mérik a nyomást, rögzítik a lavina irányát és hogy miként mozog egyre mélyebbre a kanyonban - mondta el a központ egyik munkatársa, Charlie Paull professzor, a megfigyelést végző - amerikai, kínai és brit tudósokat tömörítő - nemzetközi kutatócsoport vezetője az amerikai geofizikai egyesület őszi ülésszakán. Akár több tonnás tárgyakat is játszi könnyedséggel magával ragad a zagyár A hatalmas erejű víz alatti lavinák ismertek arról, hogy képesek elszakítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is. A januári lavina a tudósok horgonnyal is felszerelt, több mint egy tonnás súlyú műszereit sodorta hét kilométerrel messzebb. Egy lejtőcsuszamlást bemutató ábra. A kontinentális lejtőt vastag, laza és instabil üledék borítja. A lezúduló zagyárak kanyonokat és szurdokokat vájnak a jejtő aljzatába Forrás: Deposit Magazine Az eszközök által eközben rögzített információ azonban felbecsülhetetlen értéket képvisel a kutatóknak, akik igyekeznek többet megtudni arról, miként keletkeznek az áramlatok, hogyan működnek és miként mozog a lavina a tengerfenéken - olvasható a BBC honlapján. Az óceán mélyén különleges tektonikai folyamatok, hegységképző erők, valamint abisszikus viharok zajlanak. A kontinentális lejtőkön hatalmas üledéktömegeket megmozgató zagyárak is azt bizonyítják, hogy a mélytenger világa korántsem olyan csendes, mint ahogyan azt korábban feltételezték Forrás: Oceanography A tudósok szerint a zavaros áramlatok nagy szerepet játszanak abban az egész Földre kiterjedő geológiai ciklusban, amely a tektonikai mozgásokkal és a hegységek keletkezésével kezdődik. Ezt követi erózió és az üledék mozgatása a folyókon lefelé egészen a tengerpartokig. A zavaros áramlatok záró szerepe ebben a ciklusban az üledék visszajuttatása az óceánok mélyére. A kutatók becslése szerint Montereyi-kanyonban évente több mint 400 ezer négyzetméter üledéket mozgatnak mélyebbre a zavaros áramlatok. A Monterey-öböl déli részének partvidéke. Kaliforniában rendkívül keskeny a kontinentális küszöb, és a Szent András-törésvonal miatt gyakoriak a földrengések. A legtöbb mélytengeri zagyárat szeizmikus események keletkeztetik Forrás: Wikimedia Commons "Ezek az áramlatok felelősek azért, hogy üledék, tápanyagok és szerves szén zúduljon a mélytengeri régiókba, fenntartva ezzel az életet a tengerfenéki síkságokon" - magyarázta Dan Parsons. Egyáltalán nem nyugodt és csöndes világ a mélytengeri birodalom Az erőteljes mélytengeri lavinák vagy zagyárak a kontinensek részét alkotó self, vagy kontinentális küszöb, és a mélytengeri (abisszikus) síkságok közötti átmenetet alkotó kontinentális lejtőn alakulnak ki. Az átlagosan 120 -200 méter mély self területének kiterjedése változó, van ahol nagyon keskeny, például a dél-amerikai kontinens nyugati oldalán, másutt azonban a parttól akár több száz kilométerre is kiterjedő selfek találhatók, így többek között Indonéziánál, vagy Európában az Északi-tengeren. Részlet a kontinentális lejtő 3000 métr mélyen lévő egyik szakaszáról Forrás: Wild Waters A kontinentális lejtő általában 200 méteres vízmélységnél kezdődik, a lejtőláb pedig 3500 – 4500 méter körüli mélységben végződik, ott, ahol a világóceán legkiterjedtebb területei, a mélytengeri síkságok kezdődnek. A lejtőszög általában 3 és 9 fok között váltakozik, de akadnak kifejezetten mélybe szakadó, 30-40 fok meredek kontinentális lejtők is. A lejtőt vastag, ám laza, vízben gazdag terrigén (szárazföldi eredetű) üledék borítja el, amely roppant instabil. A viszonylag lapos lejtőszög ellenére a csuszamlás könnyen megindulhat, és ennek több kiváltó oka lehet. A kontinentális lejtőt osztályozatlan, különöző szemcseméretű instabil és szárazföldi eredetű üledék borítja, amelyben méretes kövek, nem egyszer házméretű sziklák is találhatók Forrás:Florida Institute of Technology Leggyakrabban szeizmikus esemény váltja ki az üledéklavinát. Ehhez elegendőek a csak műszerekkel kimutatható gyenge földlökések. A lejtőn felhalmozódó laza üledék a saját súlyától is megindulhat. A mélytengeri lavinák vagy zagyárak nagyon kiterjedtek lehetnek, megfigyeltek már 15 kilométer széles lejtőcsuszamlást is. A lejtő hosszának függvényében a lezúduló üledéktömeg sebessége felgyorsulhat akár egy gépkocsi sebességére, és a tehetetlenségi erőtől a lejtőláb aljára érkezett üledéktömeg tovább folytatja útját az abisszikus síkságon, gyakran több száz kilométeres távolságig. Az átlagosan 4 - 5000 méter mélységben húzódó kiterjedt mélytengeri vagy abisszikus síkságok sápadt finomüledékén látható hullámfodrok a rendkívül erős mélytengeri áramlatok létét bizonyítják Forrás: NOAA A lavinák mély kanyonokat, úgynevezett suvadásokat vájnak a kontinentális lejtő aljzatába. A meredekebb lejtők alján a gyakoribb zagyárak miatt vastag, egyenetlen, nem osztályozott típusú üledékréteg alakul ki. Az egykori zagyárak nyomait a tengertől távol a szárazföldön is megtalálhatjuk a sok millió évvel ezelőtt tengeri üledékből felgyűrődött hegységek egy speciális üledékes kőzettípusa, a turbidit formájában. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
