Gigászi teknős alakú folt terpeszkedik a Napon az ALMA rádiótávcső-rendszer legújabb felvételén. A szokatlan alakú képződmény kétszer nagyobb a Föld átmérőjénél. Az ALMA rádiótávcső-rendszer nevéből következik, hogy általában távoli galaxisokból érkező rádiójeleket igyekeznek a tudósok detektálni vele. Most első ízben tanulmányozták e kutatóeszközzel a Napot, pontosabban annak kromoszférája által kibocsátott rádiójeleket – olvasható a Space.com csillagászati portálon. A Nap légkörének a fotoszféra fölötti rétegét nevezzük kromoszférának. Az ALMA a 2,5 és 3 milliméter közötti hullámhossztartományban fogta a rádiójeleket, ezáltal pedig a kromoszféra különböző rétegeibe nyújtott a tudósok számára betekintést. A teknős alakú napfolt Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO) Tim Bastian csillagász szerint a Napot leggyakrabban a látható fény tartományában szoktuk vizsgálni, ami képet ad a felszínen tapasztalható folyamatok egy részéről, azonban ahhoz, hogy csillagunk részletes működését megismerhessük, más hullámhossztartományban is tanulmányozni kell az égitestet. Erre kiválóan alkalmas az ALMA rádiótávcső-rendszer. A teknős alakú sötét paca valójában egy napfolt. Illusztráció Forrás: Wikimedia Commons Mit nevezünk napfoltnak? A Napban keringő mágneses áramlatok nem mindig tudnak akadálytalanul mozogni, "eldugulnak": így keletkeznek a napfoltok. Ez a Nap felszínén úgy jelenik meg, mint egy "hideg gödör". A napfoltok ugyanis kráterszerűek és átlagosan 2000 C°-al hidegebbek a környezetüknél, ezért tűnnek sötétebbnek is. A szó szoros értelemében sötétnek viszont nem nevezhetőek, hiszen még így is 3500 C° körüli hőmérséklettel rendelkeznek, így inkább csak kevésbé vakítóan fényesek. Let's block ads! (Why?) Forrás...
