Ötven lába és két konzervnyitóra emlékeztető ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legősibb állkapcsos ízeltlábú. Az ízeltlábúak a gerinctelenek azon csoportját alkotják, amely magába foglalja a pókokat, rovarokat és rákokat. Sok ízeltlábúnak – például legyeknek, hangyáknak, rákoknak, százlábúaknak – vannak állkapcsaik, azaz olyan szájszerveik, amik alkalmasak a táplálék megragadására, összezúzására és felaprítására. A legnagyobb kérdés az, miként fejlődött ki ez a roppant hasznos szerv. A legújabb eredmények fényében a kutatók most azt állítják, az állkapocs valamikor a késő kambriumi időszakban jelent meg nagyjából 543-490 millió évvel ezelőtt. Ebből az időszakból származik ugyanis a Tokummia katalepsis tudományos névvel illetett ízeltlábú faj, amelynek fosszíliáira még 2012-ben találtak rá a szakemberek a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban, a Marble-kanyon területén. Az ősállat nem számított nagynak, mindössze 10 centiméter hosszú volt – olvasható a Live Science tudományos portál cikkében. Testfelépítés Akárcsak a legtöbb kambriumi állat, mai szemmel nézve a T. katalepsis külleme is elég bizarrnak számít. Összesen ötven evezőlapátszerű lába volt, amikkel a vízben úszott és a tengeraljzaton mászott. Két rendkívül erős ollóval is fel volt „fegyverezve", ezek segítettek a prédaállatok, elsősorban férgek megragadásában és kilyuggatásában. Az ízeltlábúnak ezen kívül kéthéjú páncélja volt és két apró szemmel rendelkezett, amelyek a tapogatók aljánál helyezkedtek el. A kutatók szerint azonban az állat legfigyelemreméltóbb tulajdonsága mindenképpen a fogazott állkapocs. Forrás: Royal Ontario Museum Az legősibb állkapcsos ízeltlábú Az állkapcsosok (Mandibulata) az ízeltlábúak legváltozatosabb és „legnépesebb" altörzse. A csoportba tartoznak a soklábúak (Myriapoda), a csápos ízeltlábúak (Pancrustacea) és a rovarok. Maga a T. katalepsis faj nem sokkal az után alakult ki, hogy a pókokat is magukba foglaló csáprágósok (Chelicerata) önálló fejlődési útra léptek az ízeltlábúak evolúciója során. Egészen egyszerűen fogalmazva, a T. katalepsis az állkapcsos ízeltlábúak eddig ismert legkorábbi képviselője" – mondta Cédric Aria, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. A kutatók kiemelték, hogy az ősi faj tanulmányozásával feltárhatóak lesznek az ízeltlábúak fejlődésének eddig ismeretlen részletei. Let's block ads! (Why?) Forrás...
