Az új családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) újdonságait és érvényes szabályait már egyszer kiveséztük. Most azért tettük a rendeleteket nagyító alá, hogy megkeressük azokat a megváltozott szabályokat, amelyek első ránézésre talán nem tűnnek fel, de lényeges különbséget jelentenek januárhoz képest. Szakértő segítségével azt is számba vettük, kinek-kinek mennyi mozgástér van a kedvezőbb szabályok igénybevételéhez. Olvasói kérésre pedig megnéztük, mi a helyzet, ha valamiért el kell adni a CSOK-os lakást. Vesztesek Ha az új rendeletek veszteseit keressük, mindjárt fennakadnak a szűrön az élettársak, akik február 11-től hátrányba kerülnek a gyerekek figyelembevételénél a házastársakkal szemben. (Hogy miért, ahhoz olvasson tovább.) Mint írtuk, nem örülhetnek azok sem, akik már korábban elkezdték az építkezést és áfát igényelnének vissza. Mindkét tábor milliókat bukhat. A közmunkásokat pedig már nemcsak a háromgyerekes új CSOK-ból zárták ki, hanem az egy- és kétgyermekesből is. Használt lakásra azonban változatlanul pályázhatnak. (A kormány ígérte, hogy tavaszra kidolgoz nekik külön szabályt, de úgy tudni, az is csak a használt lakásokra vagy felújításra lenne érvényes. Vagyis új lakásnál, nagyobb támogatásnál valószínűleg nem rúghatnának labdába.) Nyertesek Egyértelműen nyernek viszont azok, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk, vagyis több és drágább lakásra is futja nekik. Mint a Bankmonitor.hu szakértője, Nagy Ildikó lapunknak hangsúlyozta: legjobban az új lakást vásárlók, a házasok és a legalább háromgyermekesek járnak a CSOK-kal, hiszen ők jóval magasabb összegű támogatást kapnak, mint a többiek. A változások kedveznek azoknak a használt lakást vásárlóknak is, akik kisebb ingatlant vennének. Hiszen már független a mérettől a támogatás összege (a korábbi maximumokat kérheti mindenki). Ugyancsak egységes lett az értékhatár (35 millió forint), és eltörölték a 350 ezer forintos négyzetméterár-korlátot is. Akik a háromgyerekes CSOK-ot igényelnék, azoknak könnyebbség, hogy már nem esnek ki, ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) szerepelnek. (A kamattámogatott hitelnél viszont a KHR maradt kizáró ok!) Akiknek pedig van már egy vagy két gyerekük, azoknak könnyebbség lehet, hogy a harmadik vállalt gyermek(ek) „teljesítésére” 10 évet kapnak. Jó hír az egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban élő háromgyerekeseknek, hogy a 10 millió forintos kamattámogatott hitelre már ők is benevezhetnek, nem csak a házasok. A törvényben már nevesítve vannak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók is, azonban ez csupán egy technikai pontosítás volt. Korábban csak a társadalombiztosítási törvényre hivatkoztak, amelyben ők szintén szerepeltek. CSOK-ra tehát ezek a hallgatók is jogosultak lehetnek, azonban munkaviszonyból származó jövedelem hiányában nem hitelképesek. De nézzük a leghúzósabb veszteségeket és nyereségeket részletesebben is. Én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk Az élettársakat diszkriminálja az a szabály, mely szerint már nem számíthatják egybe a gyerekeiket. (Február 11-e előtt erre még volt lehetőségük.) Az új felállás szerint vagy csak az egyik, vagy csak a másik szülő gyermekeit lehet figyelembe venni, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb. (Házastársaknál nincs ilyen megkülönböztetés.) És hogy mindez mekkora érvágást jelent az élettársaknak? Íme, két példa. Ha van mondjuk 3 gyerek (kettő az egyik szülőé, egy a másiké), akkor a február 11-e előtti szabályok szerint új lakásnál a 10 millió forintos támogatást is megkaphatta a család, használt lakásnál pedig, ha legalább 90 négyzetméteres volt a megvásárolandó ingatlan, 2,2 millió forintot. Az új szabályok szerint viszont már csak kétgyerekes kedvezményt kaphatnak (vagy egy gyerekest, de ez ugye kevésbé kedvező, tehát nem érdemes választani). Ez azt jelenti, hogy új lakás esetén 10 millió forint helyett 2,6 millió forinttal kell beérniük. Használt lakásnál pedig 2,2 millió forint helyett legfeljebb 1,43 millió forint CSOK-ot kaphatnak. Azaz 770 ezer forinttal vagy 7,4 millió forinttal csökkenhet a támogatásuk. Négy gyermeknél (kettő az egyik, egy a másik szülőé, és van egy közös is) új lakás esetében az a helyzet, hogy a korábbi és az új szabályok szerint is megkaphatják a 10 millió forintos, legalább 3 gyerekes támogatást, hiszen a közös gyermeket be lehet számítani a kétgyerekes szülőhöz harmadiknak. Viszont, ha használt ingatlant vesznek, és az legalább 100 négyzetméteres, akkor a február 10-ig érvényben lévő szabályok szerint a négy gyermekre 2,75 millió forintot kaphattak. Az új szabályok szerint azonban a figyelembe vehető három gyerekre csak 2,2 millió forint CSOK járhat. Így 550 ezer forint támogatástól eshetnek el házassági anyakönyvi kivonat hiányában. A gazdag embert még a kormány is tolja Egyértelműen a módosabbaknak kedvez, hogy az új ingatlanokra igényelt CSOK-nál már nemcsak a háromgyerekeseknek megengedett, hogy legyen más lakástulajdonuk is, hanem a két és egygyermekes támogatásra pályázóknál is – emelte ki a szakértő. És akárhány meglévő ingatlantulajdonuk lehet, megtarthatják, pl. ki is adhatják, hogy hasznot húzzanak belőle. Ilyen módon akár meg is háromszorozhatják ingatlanvagyonukat. Lazítás az is, hogy már az öt éven belül eladott ingatlan vételárát sem kell beszámítaniuk az új CSOK-os lakásba, hanem arra fordíthatják a kapott összeget, amire akarják. Az állam ugyanis ettől függetlenül megadja nekik a vissza nem térítendő lakástámogatást. Sőt, a legalább háromgyerekeseknek a 10 milliós CSOK mellé még a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt is. Ráadásul a legfeljebb 3 százalékos kamatozású kamattámogatott állami hitelnél eltörölték a 30 millió forintos értékhatárt. Vagyis bármilyen kacsalábon forgó új ingatlant vesz a módos nagycsalád, az állam tutira támogatná ebben kedvezményes hitellel. Másfelől nézve a dolgot: ésszerű volt a 30 milliós határ eltörlése, hiszen a legalább 90 négyzetméteres új ingatlanok jellemzően többe kerülnek az ország számos helyén (pl. a fővárosban, vagy Pest megyében biztosan), mint 30 millió forint. A használt lakásos CSOK-ra pályázóknál is van enyhítés a meglévő lakástulajdonlással kapcsolatban: már nemcsak örökölt lakásban lehet legfeljebb 50 százalékos tulajdonuk az igénylőknek, hanem bármilyen más lakásban is. (Plusz haszonélvezetes lakásban változatlanul korlátlanul lehet tulajdonuk.) Ami fontos, hogy a CSOK-os lakásban kell életvitelszerűen élni, minimum 10 évig (új vagy használt lakásnál is). Kivétel mostantól az időközben nagykorúvá vált gyerek: ő elköltözhet. És az is megengedett maximum 5 éves időtartamra, hogy kényszerből, például munkavégzés miatt máshol lakjon a család. (Ez akár külföldi munka is lehet.) Pontosítás: ha a meglévő és tulajdonban maradó ingatlan is CSOK-os volt, akkor az újabb CSOK-os lakásba kell átköltözni. Fotó: MTI/Jászai Csaba Fotó: MTI/Jászai Csaba Áfa-visszaigénylési bukta Súlyos milliókat vehet ki azok zsebéből a most érvényes szabály, akik egy korábban megkezdett építkezésre szerették volna megkapni az áfa-visszaigénylést. Az előző rendelet szerint ugyanis minden további nélkül visszaigényelhették a régebbi számlákra is az áfát. Az új viszont kimondja, hogy már csak a 2015. január 1-je után kelt költségszámlák vehetőek figyelembe. Ezen akár 5 millió forintot is bukhat az, akinek minimum bruttó 23,5 millió forintos építési költségről van tavalyi vagy régebbi számlája. Fontos, hogy a 2015. január 1-jei dátum a számlákra vonatkozóan csak az áfa-vissszaigénylésre vonatkozik. A CSOK-hoz elfogadható legrégebbi számla dátuma az építési engedély kiadását maximum hat hónappal előzheti meg, amely szabály nem változott. Kérdeztük az NGM-et, hogy mi az oka az új áfa-visszaigénylési szabálynak, lesz-e esetleg visszakozás ez ügyben, de választ nem kaptunk. Akik most rosszabbul járnak, mint február 11-e előtt vagy korábban jártak volna kevésbé jól, mint most, azoknak jó hír viszont, hogy feltételekkel ugyan, de van némi átjárás a régi és az új szabályok között. Nem mindegy, hogy február 11-e előtti vagy utáni az igénylés Fontos, hogy a február 11-e előtt igényelt, de még le nem zárt, el nem bírált, ki nem folyósított CSOK-nál (ami akár lehet tavaly beadott igénylés is) azt a szabályt kell alkalmazni, amelyik kedvezőbb az ügyfélnek – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor cikkében. Nagy Ildikó szerint ennek a szabálynak leginkább az élettársaknál lehet jelentősége, hiszen mint írtuk, ők most hátrányba kerültek a házastársakkal szemben (nem lehet egybeszámítani a gyerekeiket, hiába nevelik őket együtt) és ez akár több millió forintos mínuszt is jelenthet a támogatásban. Náluk tehát kifejezetten jól jöhet, ha már korábban beadták az igénylésüket, mert így alkalmazhatják a régebbi összeszámítós szabályt, amivel százezreket vagy milliókat nyerhetnek, ahogy feljebb írtuk. Fordítva is jelenthet előnyt az átmeneti szabály: ha valaki használt lakásra már február 11. előtt beadta a CSOK-igényét, és a négyzetméter alapján nem a legmagasabb összegre volt jogosult, akkor ezt most az új szabályok alapján mégis megkaphatja és a CSOK-különbözettel csökkentheti az önrészt, vagy a felvenni szükséges hitel összegét. Arra azonban számítani lehet, hogy ilyenkor új kérelem beadását kérik, és emiatt új igazolásokra is szükség lehet, akár adásvételi szerződést is módosítani kell, ami meghosszabbítja az átfutási időt – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az áfa-visszaigénylésnél is van némi mozgástér. Ahogy az előbb írtuk, korábban nem vizsgálták a számla kiállításának dátumát,de most már csak 2015. január 1-jét követően kiállított számla fogadható el. Azonban, ha valakinek már van bent február 11. előtti el nem bírált CSOK-os kérelme, akkor a korábbi (tavalyi, vagy régebbi) számlák után is érvényesítheti az áfa-visszatérítést, mert a jogszabály megengedi, hogy a kedvezőbb szabályok alapján bírálják el a folyamatban lévő kérelmeket. Ha muszáj eladni Mivel nem mindenki számára lehet egyértelmű, mi a helyzet, ha valamilyen okból el kell adni a CSOK-os lakást, és ezen a téren is volt változás, ezt is tisztáztuk a szakértővel. Az alapszabály, hogy akik kaptak családi otthonteremtési kedvezményt, azoknál változatlanul 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe az állam részéről (ami új és használt lakásra is érvényes). De adódhat olyan szituáció (pl. válás), amikor mégis el kell adni az ingatlant. Ha a házas felek elválnak, vagy az élettársak életközössége megszűnik, és a CSOK-os lakást 10 éven belül emiatt eladják, az alábbiak szerint kell visszafizetni a tartozást: Ha egyik fél sem marad tulajdonos, akkor a támogatás összegét vissza kell fizetniük a feleknek, olyan arányban, amilyen arányban részesülnek az eladott ingatlan vételárából. (Ha pl. eladják 10 millióért és 5-5 milliót kapnak, akkor a támogatás egyik felét az egyiküknek, másik felét a másikuknak kell visszafizetni.) Ha az egyik fél tulajdonos maradna, megszerzi az egész ingatlant és nála maradnak azok a gyerekek is, akikre a CSOK-ot kérték, akkor sem a kilépő (azaz tulajdoni hányadát eladó), sem a bent maradó felet semmilyen visszafizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a CSOK-os ingatlant eladnák, és helyette másikat vennének vagy építenének, akkor: a kapott CSOK összegét egy függőszámlára kell befizetni és az új ingatlannak meg kell felelnie a jelenlegi CSOK szabályoknak, valamint az új ingatlan hasznos alapterülete nagyobb kell, hogy legyen, mint az eladott ingatlané. Ha fentek teljesülnek (építés esetén 3, vásárlás esetén 1 éven belül), akkor átvihető az új ingatlanra a CSOK, és a függőszámlára befizetett összeget visszakapják az igénylők. Nagy Ildikó megjegyezte: az új ingatlanra vonatkozó feltételeket akkor is teljesíteni kell, ha a procedúra közben a 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom lejárt. Ha pedig nem teljesülnek a feltételek, az igénylők nem kapják vissza a függőszámlára visszafizetett támogatást. Újdonság, hogy aki CSOK-ot vesz fel, és onnan használt lakásba menne át és vinné a kapott CSOK-ot, annak erre csak a CSOK-szerződést követő 5 év után van lehetősége.
