A közönséges holló két különböző ága hibridizálódhat és végül eggyé olvadhat egy új tanulmány szerint. Ez a reverzív fajképződésnek nevezett folyamat ellentéte annak a jól ismert fajképződésnek, amikor egy faj válik ketté. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány erős bizonyítékokat vonultat fel a közönséges holló (Corvus corax) két külön ágának reverzív fajképződésére. Eredményeik több száz holló génadatain alapulnak, amelyeket Észak-Amerika-szerte gyűjtöttek. A közönséges hollóra világszerte egyetlen fajként tekintettek 1999-ben, amikor Kevin Omland, a Marylandi Egyetem munkatársa hozzáfogott a kutatásához. 2000-ben tárta fel eredményeit, melyek szerint a közönséges hollónak két ága létezik. Az egyik az Egyesült Államok délnyugati részén él, ez a kaliforniai ág, a másik pedig mindenhol máshol - többek között Maine és Alaszka államban, Norvégiában és Oroszországban is. Ez utóbbi a holarktikus ág. Omland laboratóriumának két dolgozója, Jin Kim és Hayley Richardson a nyugati államokból származó mitokondriális DNS elemzésével megállapították, hogy a két ág egymással erőteljesen keveredett. A szakértők azt feltételezik, hogy a két ág 1-2 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, most azonban ismét közelednek egymáshoz: legalább több tízezer éve hibridizálódnak. Forrás: Jana Mueller "A kiterjedt genetikai adatok alapján ez a mélyen eltérő ágak reverzív fajképződésének az eddigi legjobban bizonyított példája" - mondta Arild Johnsen, az Oslói Egyetem zoológusa és evolúcióbiológusa. Omland megjegyezte: az ember is reverzív fajképződés "terméke". A mai ember genomja tartalmaz genetikai adatot a neandervölgyi embertől, a gyenyiszovai embertől és talán a korai ember egy negyedik csoportjától is. Mivel a reverzív fajképződés saját történelmünknek is fontos része, ha jobban megértjük, hogyan történik, az segíthet megtudni, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk" - fogalmazott a kutató. (MTI) Let's block ads! (Why?) Forrás...