[center:3vvjojuk]Újabb csavar kerülhet a pánspermia elméletbe A földi élet megjelenésének mikéntje a modern tudomány egyik legnagyobb nyitott kérdése. Sokak számára túl egyszer?nek t?nik az az elgondolás, mely szerint az egyszer? életformák az aminosavak egy ?sleveséb?l alakultak ki, ez ugyanis nem igazán magyarázza a ma tapasztalható genetikai sokszín?séget. Számítások szerint az aminosav-leves csupán 194 "bitnyi" információt állítana el?, míg egy átlagos vírus esetében ezt a számot 120 000-re becsülik. Paul S. Wesson asztrofizika és elméleti fizika professzor, a kanadai Herzberg Asztrofizikai Intézet kutatója két lehetséges magyarázaton elmélkedik. Az egyik szerint a földi élet kialakulásakor a kémiai kölcsönhatások nem véletlenszer?ek voltak, hanem "valamilyen irányított molekuláris folyamat" vezérelte azokat. Másik elgondolása szerint - aminek a Physorg.com-on hangot is adott - az élet olyan szerves anyagokból ered, ami már máshol kifejl?dött genetikai tartalommal rendelkezett. Paul S. Wesson Egy igen régi feltevés szerint az élet csillagközi eredet?, a csillagközi por szemcséin utazva a napszelek szárnyán jutott el egy másik naprendszerb?l bolygónkra. Ezt a koncepciót nevezik pánspermiának, mellyel kapcsolatban rögtön fel is merül a kérdés, vajon hogy élik túl a hosszú és viszontagságos utat az idegen élet magjai. Akármilyen szívós legyen is egy organizmus, az ?rben uralkodó sugárzás, vákuum és rendkívül alacsony h?mérséklet hatalmas kihívás. "Biológiailag az ultraibolya fény és a kozmikus sugárzás pusztító hatása miatt az organizmusok nagy része szétroncsoltan és halottan érkezik egy új világba" - írja tanulmányában Wesson. "A pánspermia hagyományos formájának valószín?sége ezért alacsonynak mondható." A fenti okfejtés önmagában még nem zárja ki a pánspermiát, mint kozmikus élet-terjeszt? mechanizmust, Wesson azonban felhívja egy fontos tényre a figyelmet. Bár tudjuk, hogy a földi élet emberi léptékekkel nézve hosszú id?n át képes túlélni az ?rben, arról nincs információnk mi történik ezekkel, vagy a hozzájuk hasonló idegen mikroorganizmusokkal egy ennél jóval terjedelmesebb id?skálán. Egy cianobaktérium a kísérletek szerint 553 napon át volt képes fennmaradni az ?rállomás védelmet nyújtó közegén kívül elhelyezett tárolóegységben. Orosz szúnyoglárvák ugyanebben a környezetben 18 hónap után is életben voltak, miközben a sugárzás mellett a -150 és +60 Celsius fok között váltakozó h?mérsékletet is el kellett viselniük. Ezek a kísérletek valamelyest választ adnak arra, hogyan képes elviselni az élet ezt a széls?séges közeget hónapokon vagy éveken át, alapot adva a bolygóközi pánspermiára. Egy csillagközi utazás id?tartama azonban nem napokban, hónapokban, vagy akár években, sokkal inkább évmilliókban mérhet?, vagyis a hosszú, napszéllel történ? csillagközi utazással terjed? pánspermia már nem igazán t?nik valószer?nek. Éppen ezért Wesson azt javasolja, hogy a koncepciót módosítani kellene a csillagközi ugrásokra, amikor az utazás alatt az élet elpusztul, genetikai kémiai kötéseik pedig megbomlanak. Wesson ennek érdekében létrehozott egy kifejezést, ami els? hallásra inkább egy sci-fi horrorban állná meg a helyét, sem mint bármilyen tudományos okfejtésben. A "nekropánspermia" azt fogalmazná meg, hogyan képesek halott organizmusok hozzájárulni egy új élet kialakulásához. Ahogy azt Lin Edwards, a Physorg.com egyik publicistája is kiemeli, Wesson munkájából nem derül ki, milyen mechanizmussal érhet? el ezeknek a régóta halott idegen utazóknak az életre keltése, csupán az, hogy a genetikai információk eljuthatnak az új világokba. Ugyanakkor Wesson szerint amennyiben a célállomás barátságos, a körülmények megfelel?ek lehetnek ahhoz, hogy a halott mikrobák genetikai kódjai újra összeálljanak. "Bizonyos mikroorganizmusok elképeszt?en hatékony enzim rendszerekkel rendelkeznek, amik képesek kijavítani számos (DNS/RNS) száltörést" - összegzett Wesson. Mindezek mellett a nekropánspermia - akárcsak a pánspermia elmélet összes megtestesülése - jelenleg nem több puszta találgatásnál. Wesson szeretné letesztelni elméletét, amihez a földi szennyez?dések kizárása érdekében a Naprendszer legküls? területeir?l gy?jtetne be porszemcséket, hogy lássák, tartalmaznak-e bármilyen információt, ami egy halott csillagközi mikrobiális életre utalna.[/center:3vvjojuk]
