Újabb dimenzióba lépnek a 3D-s hologramok A negyedik dimenziót is megszerezte a holográfia, egy lépéssel közelebb hozva a valósághoz a híres Star Wars stílusú "táv-jelenlétet". Miután Gábor Dénes 1947-es találmányát Emmett Leith és Juris Upatnieks 1963-ban továbbfejlesztette, megalkotva az els? lézer hologramokat, a holográfiára a háromdimenziós képalkotás jöv?jeként tekintettek. Amint létrejön, egy hologramot meg lehet világítani, létrehozva egy fényhullám mintát, az eredeti objektumról visszaver?d? fény másolatát, ami egy segédeszközök nélkül is szemlélhet? háromdimenziós képet generál. A holográfia ideális médiumnak t?nik a háromdimenziós, életh? jelenlét benyomását kelt? megoldások számára, mint például Leia hercegn? híres hologramja az els? Star Wars filmben. 2008-ban a CNN az elnökválasztás estéjén már alkalmazott egy megoldást, ami holografikus technológiának t?nt, a hírcsatorna stúdiójába vetítve az egyik helyszíni tudósítójukat. Hologramról persze szó sem volt, a stúdióban lev? m?sorvezet? nem látta a helységben a tudósítót, csak a televízió képerny?jét figyelve tudtak kommunikálni, a két fél között egy egészen kicsi id?beli csúszás is volt. Nasser Peyghambarian, a tucsoni Arizona Egyetem kutatója szerint 2020-ra már él?ben és holografikusan is megoldható lesz ez a trükk. Kollégáival, valamint a kaliforniai Nitto Denko Technical Corporation kutatóival egy olyan holografikus rendszert agyaltak ki, ami képes a közel valós idej? mozgás kezelésére. [youtube]tC3vgfy5XI8[/youtube] A technika kulcsa egy új műanyag, amit a kutatók közösen fejlesztettek ki. Az anyag sajátossága, hogy képes változtatni fényvisszaverési törésmutatóját, amikor lézerfénnyel világítják meg. Az ilyen, úgynevezett fotorefraktív anyagokat évek óta tanulmányozzák, azonban eddig ez a leggyorsabb és legérzékenyebb, 2 másodpercenként képes rögzíteni és megjeleníteni egy újabb holografikus képet. A táv-jelenlétes alkalmazásokban rejlő lehetőségek demonstrálásához Peyghambarian és kollégái 16 különböző szögből fényképeztek le egy tárgyat hagyományos videokamerákkal. A rendszerhez tartozó számítógépek ezután átkonvertálták a videofelvételeket a hologram létrehozásához szükséges formába, majd hagyományos Ethernet kommunikáció alkalmazásával az információt elküldték egy távolabb elhelyezett vev?egységhez. [youtube]kbk5_XEZ3DQ[/youtube] A vevő gyakorlatilag egy lézer, ami értelmezve a képadatokat 2 másodperc leforgása alatt 100 holografikus csíkot "ír" egy 10 négyzetcentiméteres m?anyag darabra. Ezután vörös, zöld és kék LED-ek világítják meg a m?anyagot, újraalkotva az eredeti tárgyról visszaver?d? fényhullámok fázisát, irányát és er?sségét, létrehozva egy színes 3D-s holografikus kópiát. Az újraírható DVD-hez hasonlóan az új hologram írása is letörli az el?z?t, lehet?vé téve a kutatóknak egy holografikus videó létrehozását, igaz a képváltási sebesség még nagyon alacsony. A kapott holografikus képek nem részletesek, azonban van valós mélységük. A kereskedelmi alkalmazásokhoz nagyobb képek, jobb színek és jobb felbontás is kellene, ha telekommunikációban gondolkozunk, bizony a sebesség terén is jelent?s fejl?désre szorulna a technika. Ezek eléréséhez a kutatók szerint még 10 évre lesz szükség, Peyghambarian azonban úgy véli, számos lehetséges alkalmazáshoz, különösen a gyógyászat és az ipari képalkotás terén a jelenlegi alacsonyabb sebesség is megfelel.
