Először találtak filiszteus temetőt régészek, az Izrael déli részén fekvő Ashkelon Nemzeti Parkban. Az ősi temetkezési hely nagyjából kétszáz ember maradványait rejti, s úgy tűnik a megfejtést a Biblia legrejtélyesebb népcsoportjának kilétére. A filiszteus szóból ered a műveletlen, földhöz ragadt nyárspolgárokra használt filiszter kifejezés. A mostani eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a bibliai nép tagjai egyáltalán ilyenek voltak: ékszereket és illatos olajokat találtak mellettük. „Mindeddig a filiszteusokat pusztán az utánuk megmaradt tárgyak alapján próbáltuk megérteni, most viszont, a régészet történetében először, a maradványaikat is megtaláltuk” – mondja Daniel M. Master, a Wheaton College régésze, és a feltárás egyik vezetője. „Ezzel a felfedezéssel nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy az eredetükről is fellebbentsük a fátylat.” Lawrence Stager professzor az ásatáson (Fotó: Europress) A Biblia a zsidók ősellenségeként festi le a filiszteusokat, akik a szöveg szerint idegen nép voltak, nyugatról érkeztek, és Filiszteában (a mai Dél-Izrael és Gáza területén) alapítottak öt várost. A leghíresebb filiszteus Góliát volt, a félelmetes harcos, akit Dávid király győzött le. A filiszteus örökség ma legszembetűnőbben Palesztina nevében él, amelyet a 2. századi rómaiak adtak a területnek. A mostani felfedezést egy harminc éves ásatás, a Leon Levy Expedíció zárásaként tárták a nyilvánosság elé. A csapatban voltak régészek a Harvardról, a Bostoni Főiskoláról, az illinoisi Wheaton Főiskoláról, és az alabamai Troy Egyetemről. A régészek az elmúlt három évben titokban tartották a felfedezésüket, egészen az ásatások befejezéséig, mert nem akarták, hogy ultra-ortodox zsidó tiltakozókkal kelljen szembeszállniuk, mondta el Master. A múltban volt rá példa, hogy az olyan ásatásokon, ahol emberi maradványokat is találtak, megjelentek az ultra-ortodox tüntetők, és azt mondták, hogy a maradványok akár zsidóké is lehetnek, és a megzavarásuk ellenkezik a vallás törvényeivel. Az expedíciót 1985 óta vezető Lawrence Stager és csapata három méter mélyre ástak le, hogy feltárják a temetőt, amelyről kiderült, hogy évszázadokkal később a rómaiak szőlőt termesztettek rajta. A munkások négykézláb söpörték le a földet a törékeny csontokról, melyekből teljes filiszteus csontvázak álltak össze úgy, ahogy háromezer éve odatették őket. A régészek ugyancsak találtak hamvakat, ami, a kutatócsoport szerint arra utal, hogy a korban elég ritka és drága hamvasztási eljárást is alkalmazták, egy-egy nagyobb edényben pedig gyermekcsontvázakra leltek. A régészek és bibliakutatók jó ideje úgy gondolják, hogy a filiszteusok a fazekasságuk alapján az Égei-régióból származnak, azt azonban nem tudták behatárolni, hogy ezen belül honnan: a görög szárazföldről, Krétáról, Ciprusról, vagy esetleg Anatóliából. A csontok erre is választ adhatnak, mondta el Yossi Garfinkel, egy izraeli szakértő, aki nem vett részt az ásatásban. A temető feltárása a filiszteus temetkezési rítusokkal kapcsolatban is új adatokkal szolgál. A filiszteusok a fej mellé helyezett parfümös üvegekkel temették el halottaikat. A lábak mellett olyan edények voltak, melyekben valószínűleg olaj, étel és bor lehetett. Egyes esetekben az elhunytakat nyakláncokkal, karkötőkkel, fülbevalókkal, lábujjgyűrűkkel és fegyverekkel temették el. A leleteket vasárnap állították ki a jeruzsálemi Rockefeller Régészeti Múzeumban. (The Independent)
