A kormány tervei szerint két-három évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán. Az elképzelések szerint lesz egy alap-járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja – fejtette ki a miniszter. A műsorban elhangzott, hogy januárban indulhat a járulékcsökkentés, és akár már a jövő héten meglehet erről a végleges terv. Varga Mihály szerint jöhet a járulékcsökkentés Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A Figyelő csütörtökön megjelent lapszámában kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, hogy 2017-től többéves járulékcsökkentési program indul, amelynek azonban feltétele lesz a béremelési kötelezettség. Vagyis a munkáltatók nem nyelhetnék le az alacsonyabb szociális hozzájárulási adó miatt keletkező megtakarítást, azt vagy annak egy részét át kell engedniük a dolgozóknak. A hetilap értesülése szerint a járulékcsökkentés része lesz az őszi adócsomagnak. Nincs mozgástér viszont az egy számjegyű szja-ra, ismerték el a Figyelőnek a kormányból. A gazdaságösztönző csomag része lesz továbbá a tőzsde élénkítése. A kis- és középvállalkozások tőzsdei jelenlétét segítendő létrehoznak egy kockázati tőkealapot, valamint a tartós befektetési számlák tulajdonosai is remélhetnek további adókedvezményeket. De mi jöhet? A megoldás az lehet, hogy a kiadások kisebb mértékben nőnek százalékosan, mint a bérek, és akkor máris lehetőség nyílik a terhek valamekkora mérséklésére – írja a Privátbankár.hu. Öt év alatt akár 50 százalékkal is nőhetnek a bérek Forrás: AFP Konkrét példát említve: a nyugdíjak most minden évben az infláció mértékével nőnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek, vagyis a nyugdíjjárulékoknak is csak ilyen szerény, jelenleg 1-2 százalékos mértékben kell nőniük. A bérek ezzel szemben 6-8 százalékkal emelkednek. És hogy mi lenne a végeredmény? Öt év múlva legalább 50 százalékkal magasabb nettó bérek, így lényegesen csökkenne a fejlett országokhoz képesti bérkülönbség. A második öt évben is dinamikus béremelkedés történhet, nem növekvő költségvetési hiánnyal és kiegyensúlyozott nyugdíjkasszával. Az egyetlen negatívum, hogy a nyugdíjak reálértéke csak szinten maradna. Let's block ads! (Why?) Forrás...
