?szre elkészül a magyar fájlcseretörvény A tervek szerint ?szre elkészül egy olyan hamisítás elleni cselekvési program, amelynek hangsúlyos része lesz az internetes kalózkodás elleni fellépés. Szerdán tartotta els? ülését a 287/2010. (XII. 16.) kormányrendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következ? két negyedévben kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó id?szakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer- és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére. Dr. Tóth Zita, a HENT titkára elmondta: az internetes kalózkodás visszaszorítása, a fájlcsere szabályozása hangsúlyozottan meg fog jelenni a cselekvési programban. Jelenleg csak a kiindulási tézisek vannak meg, a kormány számára javasolt konkrét lépésekr?l egyel?re nem lehet beszélni. A nemzetközi példák alapján sejthet?, milyen elképzelések kerülhetnek napirendre Magyarországon. Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint két f? elképzelés látszik kikristályosodni a digitális tartalmak internetes terjesztésének szabályozására. Els?sorban a zeneszerz?k és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet az üres adathordozókhoz hasonlóan az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni. Ennek el?nye az egyszer?ségében lenne, és gyors megoldást jelentene a kultúra finanszírozásában. Ugyanakkor ez a konstrukció számos problémát felvet. Egyrészt a megvalósítása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna magyarázta Tóth. Az Artisjus, amíg lehet, a piaci megoldásokban bízik, de állami ösztönzés, segítség nélkül a szerepl?k önállóan valószín?leg nem tudják kezelni a problémát. Állami beavatkozásra példa a Franciaországban m?köd? fokozatos válasz törvény, amely elv az Artisjus szerint itthon is követend? lehet. Az, hogy az állam ne csak a jogsértésekkel szemben lépjen fel, hanem pozitív, vállalkozásösztönz? szerepet is vállaljon, mindenképp támogatandó mondta el Tóth Péter Benjamin. Az Artisjus egyébként közvetlenül nem vesz részt a HENT munkájában, csupán a jogvéd?k erny?szervezetén, a ProArton keresztül képviselteti magát a testületben. A HENT március közepén országos felmérést indított, amelyben a hazai középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerz?i jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit vizsgálja. Az anonim vizsgálatban többek között arról kérdezik a diákokat, hogy szoktak-e filmeket, zenéket letölteni az internetr?l, illetve milyen forrásokból, és meg tudják-e különböztetni az illegális és legális szolgáltatásokat. A felmérés április 12-én zárul, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra.
