Még a brexit utáni napoknál is gyengébb lett a font, a befektetők ugyanis egyre inkább tartanak attól, hogy egy „nehéz válás” esetén a britek akár ki is szorulhatnak az uniós piacokról. Eközben a brit belügyminiszter továbbra is fenntartja, hogy listázná a külföldi munkavállalókat. Még a júniusi népszavazás utáni mélyrepülésnél is gyengébb szintet ért el az angol font a dollárral szemben, ami azt jelenti, hogy 31 éve nem látott mélységben jár a brit fizetőeszköz. A zuhanás hátterében az áll, hogy a befektetők körében felerősödtek a félelmek, hogy egy kemény feltételeket tartalmazó EU-kilépést nagyon megszenvedne a brit gazdaság. Nagy-Britannia külkereskedelmének legfontosabb partnere az EU: a brit export 44 százaléka irányul ide, míg az import 53 százaléka uniós termék. Másrészt a pénzintézetek aggodalma is látványos, mert a pénzügyi szolgáltatások a brit GDP 12 százalékát adják, és számukra létfontosságú, hogy az uniós piacon maradhassanak. Nagy-Britannia legnagyobb külkereskedelmi partnerei Forrás: ONS A britek a kilépés után ugyanúgy szeretnének hozzáférni az európai közös piachoz, ennek fejében azonban az Európai Bizottság elvárja, hogy a munkaerő szabad áramlását tartsák fenn. Ebben a hangulatban nem volt szerencsés annak az időzítése, hogy Amber Rudd belügyminiszter ismét felvetette, hogy a külföldi munkavállalókat listázni kellene. A politikus a külföldieket foglalkoztató munkaadókat próbálná rávenni arra, hogy minél több brit állampolgárt vegyenek fel, sőt, a Nagy-Britanniában tanuló külföldi diákok számát is korlátozná. A Konzervatív Párt erre vonatkozó kezdeményezésére Sadiq Khan londoni polgármester már reagált is, jelezte, hogy a javaslat aggodalmat keltő. London lakosságának közel 40 százaléka nem Nagy-Britanniában született. Az Oxfordi Migrációkutató Intézet felmérése szerint jelenleg hozzávetőleg három millió uniós állampolgár él Nagy-Britanniában, 63 százalékuk hivatalosan is dolgozik. Let's block ads! (Why?) Forrás...
