Beköszönt a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap. Éljen a húsvét, terüljön az asztal. Amin ott kell lenni legalább hat dolognak. S mindnek megvan a maga okozatja, még ha evés közben nem is gondolunk rá. Mielőtt asztalhoz ülnénk, érdemes egy kicsit utánajárni, miért is üljük az ünnepet. Nem ütünk fel szent könyveket, hiszen amiben a két húsvétban „legérdekeltebb” egyház, hívők és hitetlen gyaurok milliói maradéktalanul egyetértenek, az a gasztronómiai hagyomány. A húsvétnak, szerte a világon, a tojás és a germán tavasz istennő (Oestre/Ostara) szent állata, a nyúl a legelterjedtebb szimbólumai. Mindkét pogány jelkép. A vehemens szexuális természetéről ismeretes nyúl, amit manapság már csokiba öntve, marcipánban formázva hívunk meg húsvétra, és a petesejtet rejtő tojás a megtermékenyítésre, az újjászületésre utal. Ezek ma legalább annyira a modern húsvét, mint Jézus feltámadásának szimbólumai. A tojás piros színe Krisztus vérét (és a pogány tüzet) jelképezi. A húsvéti bárány Jézus (Isten báránya) közismert szimbóluma. Ószövetségi előképe (többek között) az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel elfogyasztott páskabárány. A húsvét vasárnapi mise fontos mozzanata a templomba vitt ételek, fonott kalács, kenyér, sonka, kolbász, tojás, torma, vagyis a keserű fű, bor megszentelése. A magyar népnyelvben kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifőtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték. A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet: „A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör…” Erőteljes költői szimbolika, de a szerzőt igencsak elragadta a fantázia. A kókonyát a néprajztudomány a „bővelkedés jelentésű olasz „cuccagna”, vagy vallon „cocaigne” szóból vezeti le és hazai első előfordulását az 1500-as évek eleje tájára datálja. Ennél azonban minden bizonnyal évszázadokkal korábbi. Húsvéti kókonya szavunkban egy jobb élet reményének boldog földje üzen a gasztronómia nyelvén, amit főzéssel- sütéssel fordítunk le a konyhában. Hogy ne kelljen szakácskönyvek garmadáját lapozgatnunk, nézzük , mit javasolhatunk saját házunk tájáról a hat húsvéti kellékhez. 1. Tojás - mustra, receptekkel [TD="class: greyboxbody"] Fotó: MTI / AP / Jens Meyer [/TD] 2. Sonka - a vég diadala [TD="class: greyboxbody"] Fotó: Gy.Zs. [/TD] 3. Torma - a húsvétkor kötelező életerő nemcsak a sonka mellé [TD="class: greyboxbody"] Fotó: arena 2000 [/TD] 4. Kalács - aminek tökéletesnek kell lennie [TD="class: greyboxbody"] Fotó: Aréna2000 [/TD] 5. Báránycomb - húsvéti meglepetés menüben [TD="class: greyboxbody"] Fotó: hvg.hu [/TD] 6. Nyúl - ami nem édes [TD="class: greyboxbody"] Fotó: hvg.hu[/TD] http://hvg.hu/gasztronomia/20140419_6_dolog_ami_nem_hianyozhat_a_husveti_aszt
