A birodalom visszavág az irodalomnak: a szexről írt, börtönbe megy

Ahmed Nádzsit eredetileg egy olvasó jelentette fel, mondván, a szöveget olvasva súlyosan megbetegedett. Az írót egy hónapja első fokon felmentették, de az ügyészség a közerkölcs megsértésére hivatkozva fellebbezett, a fellebbviteli bíróság pedig a maximális büntetést rótta ki rá. A vádirat szerint az író

tollát és elméjét arra használta, hogy a szabadszerelmet hirdetve rontsa a közerkölcsöt.

Nádzsi Az élet használata című könyvéből az ország legfontosabb irodalmi magazinja, az Ahbár al-Adab még 2014 augusztusában közölt egy részletet. A feljelentő azt állította, hogy a szöveg elolvasása miatt szívritmuszavara támadt, hirtelen leesett a vérnyomása. A szombati ülést vezető bíró a magazin főszerkesztőjét 10 ezer egyiptomi font (körülbelül 350 ezer forint) bírságra büntette. Az ítélet ellen mindkét érintett fellebbezhet.
Nádzsi korábban úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség a novellában leírt szexuális jelenetet nem fikcióként, hanem a saját élményeinek leírásaként kezelte.

Ahelyett, hogy prózaként tekintenének rá, úgy kezelik, mint egy első szám első személyben megírt újságcikket.

Példaként említette, hogy mivel az egyik figurája a történet folyamán hasist fogyaszt, őt magát is kivizsgálták kábítószer-fogyasztás miatt. Nádzsi szerint annak ellenére fogták perbe, hogy a hatóságok engedélyezték az eredetileg Bejrútban kiadott könyv egyiptomi terjesztését.
A börtönbüntetésre reagálva egyiptomi művészek “égesd el az alkotásodat” címszóval kampányt indítottak el a Facebook közösségi portálon Nádzsi melletti szolidaritásuk jeléül, amelyben arra szólítják fel kollégáikat, hogy a legfelsőbb bíróság épülete előtt összegyűlve égessék el műveiket.
Vasárnap egy neves rovatvezető az al-Makál című napilap címoldalán példátlan támadást intézett Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök ellen. “Az Ön állama egy teokrácia Elnök úr, annak ellenére, hogy állandóan egy modern, polgári államról beszél. Az Ön államának hivatalai utálják az értelmiséget, a gondolatokat és a kreativitást, és csak a képmutatókat, a támogatás és a hízelgés verseinek szerzőit szeretik, csakúgy, mint ahogy az elődje (az iszlamista Mohamed Murszi) idején volt” – írta Ibráhím Ísza