Az Y generációnak alig marad pénze a havi számlák rendezése után, a szórakozásról mégsem hajlandó lemondani, derült ki a Jófogás és a GKI közös kutatásából, amely a fiatalabb generációk jövedelmi körülményeit és pénzköltési szokásait vizsgálta. A több mint 10 ezer hazai internetező bevonásával készült felmérés szerint a pénzköltési lehetőségeket és szokásokat nem a kor-, hanem sokkal inkább az életszínvonalbeli különbségek határozzák meg. Az 1995 után született Z generáció 92 százaléka még otthon él a „mamahotelek” biztonságában, és bevallásuk szerint bátran költenek szórakozásra és egyéb extrákra, gondolkodásukban és terveikben pedig egyáltalán nem játszik központi szerepet a pénz, derült ki a felmérésből. A kutatás szerint az Y-ok (az 1980 és 1999 között születettek) esetében 30 százalékos a szülőkkel élők aránya. A Z generáció tagjai még otthon laknak Fotó: M. Schmidt János Tehát az Y generáció 70 százaléka már elindult a nagybetűs életbe és küzd az önállóság fenntartásának kihívásaival. A tízezres válaszadói bázis minden hetedik résztvevője nyilatkozta azt, hogy megosztja szüleivel a keresetének egy részét, olvasható a felmérés eredményeit ismertető közleményében. Mire költik a pénzüket a fiatalak? A felmérés szerint az egyes generációk esetében a költések fontossági sorrendje jelentősen eltér: amíg a Z korcsoport egy hónapban átlagosan három termékkörre – kiemelten ruházati cikkekre (61 százalék) és hobbikra (39 százalék) – költi el a pénzét, addig a többi generáció átlagosan 5 dolgot fedez a keresetéből, és ezek már inkább állandó kiadások. Az ő esetükben a költési tábla élén értelemszerűen az élelmiszerek és számlák rendezése áll. Ha azonban az egyszeri kiadásokat nézzük, az életvitelbeli különbség még élesebben megmutatkozik: míg a Z generáció 36 százaléka a mobileszközre, addig az Y generáció szülöttjei legszívesebben lakberendezési tárgyakra fordítják a félretett pénzüket. Az Y generáció esetében, az otthonról való kiszakadással a kiadásaik összetétele és az élethelyzetük jelentősen megváltozik, ugyanakkor a fiatalkori szokásokhoz való ragaszkodásuk megmarad. Miközben az összes válaszadó csupán 20 százaléka költ szórakozásra, legaktívabban ezt az Y generáció teszi, hetente legalább két alkalommal, ami duplája mind a Z, mind az X generáció (a ’60-as és a ’70-es években születettek) kikapcsolódási gyakoriságának, derült ki a felmérésből. Ha valami értékes, azt inkább eladjuk A szokások mellett a tárgyakhoz való ragaszkodást is felmérte a legnagyobb apróhirdetési portál: míg az internetezők 33 százaléka minden holmijához ragaszkodik, addig 50 százalékuk csak néhány, személyes tárgyához. A fiatalabbak inkább a barátoknak és a közeli hozzátartozóknak, míg az idősebbek elsősorban a rászorulóknak adják tovább megunt dolgaikat. A leggyakoribb eladási platformok Forrás: Jófogás / GKI A kutatásból azonban az is kiderült, hogy minél nagyobb tárgyi értékről van szó, a ragaszkodás annál inkább átalakul eladási szándékká. „A három legnépszerűbb továbbadott termékcsoport a ruházat (70 százalék), a játék (48 százalék) és a bútor (44 százalék). Az internetes adás-vétel igen erős szerepet játszik a plusz bevételhez való jutásban, a megkérdezettek 91 százaléka apróhirdetési portálokon, 33 százaléka pedig közösségi oldalakon próbál túladni feleslegessé vált dolgain” – tájékoztatott az eredményekről Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
