A munkanélküliek száma 2016-ban rohamosan csökkent, majdnem egészen 200 ezer főig, pedig 2010-ben ez még ennek majdnem duplája volt, mondta előadásában Kökényesiné Pintér Ilona, a Saldo Zrt. igazgatója a Piac és Profit Adóváltozások – 2017 című konferenciáján. Nő a betöltetlen álláshelyek száma is, azonban ezeket nem lehet képzetlen munkanélküliekkel feltölteni. A szakértő szerint az adóváltozások több ponton is segítik a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt. Tavaly év végére 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országon belül: például a Nyugat-Dunántúlon már 3 százalék alá csökkent a ráta, de Észak-Magyarországon ez 8,7 százalék. Viszont egyre több a betöltetlen állás is, ami 2010-től rohamosan növekedett, és a versenyszférában már meghaladja a 40 ezret. A szakértő szerint a vállalkozások nem találnak megfelelő munkaerőt.A munkanélküliek és a munkát kereső cégek igényei sokszor nem találkoznak egymással, ugyanis a képzetlen munkanélkülit nem tudják felvenni a képzettséget igénylő álláshelyekre. Szintén probléma, hogy akik részt vesznek a közmunkaprogramban, nekik nem feltétlenül érdekük a versenyszférában elhelyezkedni. Egyre kevesebb a munkanélküli Forrás: AFP/Robyn Beck Kökényesiné Pintér Ilona szerint a pályakezdőknél még mindig magas a munkanélküliség, az ő esetükben a munkanélküliségi ráta 10 százalék, igaz, az elmúlt években ez is szépen csökkent – 2010-ben még 30 százalék volt. Őket kell megfogni, hogy ne hagyják el az országot” – hangsúlyozta a szakértő. Csökkenteni kell a munkaerőhiányt és a munkanélküliséget Mindenkinek az az érdeke, hogy csökkenjen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. A szakértő szerint a munkanélküliség megszüntetésének az alábbi eszközei vannak: béremelés, járulékcsökkentés, a mobilitás elősegítése, és lakhatási támogatások. Ha mindezek megvalósulnának, akkor Kökényesiné Pintér Ilona szerint talán mindkét probléma (a munkanélküliség és a munkaerőhiány) megoldható lenne. Felemás érzések A minimálbér és a garantált bérminimum emelését illetően „felemás érzéseink vannak”, mondta a szakértő, ugyanis ezeket a többletkiadásokat, ezeket a megemelt béreket a vállalkozásoknak ki kell termelniük. Így változott a minimálbér 2017-től A minimálbér 15 százalékkal, 127,5 ezer forintra, míg a garantált bérminimum (a szakképzett minimálbér) 25 százalékkal, 161 ezer forintra nőtt az idén. A minimálbér 2018-tól 138 ezer forint, míg a garantált bérminimum 180,5 ezer forint lesz. Ez egy alku a kormány a munkáltatók között, hogy utóbbi ezt bevállalja, mondta Kökényesiné Pintér Ilona, aki szerint ez nem a nagy cégeket érinti, hanem sokkal inkább a mikro- és kisvállalkozásokat. Ugyanis ezek a cégek foglalkoztatják a minimálbéresek több mint az 50 százalékát. Szerinte a munkáltatói terheket is csökkenteni kell. A 2017-es adóváltoztatások között volt is erre példa: a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra csökken, ami még mindig nagyon magas az EU-ban (a 27 százalékkal Magyarország volt az első), de 2018-tól ez várhatóan tovább csökken, 20 százalékra. A szakképzési hozzájárulás mértéke nem változik (1,5 százalék), tehát idén 23,5 százalékkal kell számolnunk, mondta a szekértő. KAPCSOLÓDÓ CIKK Kökényesiné Pintér Ilona szerint máshogy is ösztönözni kell a munkanélkülieket, hogy elmenjenek dolgozni. Ilyen például a munkába járás költségtérítése: a munkáltató adómentesen kilométerenként 15 forintot adhat a munkavállaló lakóhelye és a munkahely közötti távolságra (a munkavállalónak nem kell autóval rendelkeznie, akár kerékpárral is mehet munkába); adómentes a munkásszállás is; vagy ott a mobilitást célzó lakhatási támogatás (az első 5 évben a minimálbér 40-25-15 százalékáig jár a támogatás havonta – első két évben 40 százalék). KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
