Nagyvilág A lengyel alkotmánybíróságnak nem tetszett a róluk szóló törvény

Több pontban alkotmányellenesnek találta csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság a róla szóló újabb törvénymódosítást, amelyet júliusban fogadott el a kormánytöbbség. A testület döntését viszont a kormányzó Jog és Igazságosság párt már a kihirdetése előtt törvénybe ütközőnek minősítette.


A törvénymódosításról az elvileg 15 tagú testület 12 tagja - ezen belül három, a Jog és Igazságosság párt (PiS) által megválasztott, és a meghozott döntést ellenző - bíró tárgyalt az utóbbi napokban a nyilvánosság kizárásával. A bírák a július közepén elfogadott, augusztus 16-án hatályba lépő módosítást vizsgálták, amely ellen három ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO), a Modern (Nowoczesna) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a lengyel emberjogi szóvivő és a legfelsőbb bíróság elnöke nyújtott be alkotmánybírósági panaszt.

A PiS által kompromisszumnak minősített módosítást a tavaly decemberben hozott jogszabály helyett fogadták el. A decemberi szabályt a taláros testület március 9-én alkotmányellenesnek ítélte, és azt az Európai Bizottság is kifogásolta, csakúgy, mint a módosítást.



Andrzej Rzeplinski, a lengyel alkotmánybíróság elnöke (k), valamint Piotr Tuleja (j) és Andrzej Wrobel bírák az alkotmánybíróságról szóló törvény utolsó, júliusi módosításáról hozott alkotmánybírósági ítélet kihirdetésén

Forrás: MTI/EPA/Rafal Guz

Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint az újból módosított jogszabály többek között abban a pontban ütközik a lengyel alkotmányba, hogy továbbra sem lépteti hatályba a március 9-i alkotmánybírósági döntést. Alkotmányellenesnek minősítette a testület azt is, hogy a nagy súlyú ügyek kivételével érkezési sorrendben kellene vizsgálnia a hozzá benyújtott panaszokat, valamint azt, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Az utóbbi pont arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a PO-PSL kormány által a röviddel a parlamenti választások előtt megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság eddig csak hármuk beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a testület munkájában.

Kaczynski tudta, hogy ez lesz


Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke már szerdán azt mondta, hogy az alkotmánybíróság döntése "magánjellegű" lesz, és nem lehet majd hatályba léptetni, mivel a bírák egy tavalyi törvénymódosítás alapján tárgyalnak, ráadásul a jelenlegi előírásoknak nem megfelelő összetételben. Az említett módosítást a PO-PSL kormánytöbbsége szavazta meg, de a jelenlegi PiS-többség érvénytelenítette.

Kaczynski szerint az alkotmánybíróság jelenleg "pártpolitikai szervként" működik, ezért "olyan megoldásokat kell elfogadni, melyek a testületet végérvényesen alárendelik az alkotmánynak". Ennek érdekében a szejm mellett működő szakértői bizottság egy következő, teljesen új jogszabályon dolgozik - mondta.

Panaszkodik az ellenzék


Az általa említett bizottságot azért állították fel, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak márciusi ajánlásait dolgozza be a lengyel jogrendszerbe.
Az ellenzéki pártok alkotmánybírósági panaszukban többek között a vitatott törvénymódosítás elfogadási módját kifogásolták, és erre hivatkozva követelték, hogy a testület minősítse teljes egészében alkotmányellenesnek a jogszabályt. A bírák azonban magát a törvényhozói folyamatot nem találták alkotmányba ütközőnek, így az első szakértői kommentárok szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a jogszabály a jövő héten hatályba is lépjen, jóllehet a taláros testület kimondta: a megtámadt előírások "elveszítették vélt alkotmányosságukat," a lengyel hatóságok ne alkalmazzák őket.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...