Kevesen büszkélkedhetnek olyan zenei karrierrel, mint David Bowie, aki 50 éves pályafutása során 28 albumot adott ki. Az évtizedek során Bowie az egyik zenei műfajtól a másikig vándorolt és ezzel együtt folyamatosan változtatta a személyiségét is. Egy dolog azonban mindig változatlanul elkísérte: az őt körüllengő túlvilági aura. Munkássága alatt egyfajta zenei “megvilágosult” mesterré, egy gnosztikus Krisztus-szerű alakká vált, aki a megvilágosodás magas fokán arra törekedett, hogy tudását átadja az emberiségnek. Bár Bowie számos különcségének hátterében a drogok és a rock’n’roll állt, nem lehet teljes képet festeni a művészetéről Bowie legnagyobb rögeszméje, a nyugati okkultizmus említése nélkül. Erről készített egy remek összefoglalót a vigilantcitizen. Az 1947-ben David Robert Jones-ként született Bowie-t már 16 éves korában foglalkoztatta a modern okkultizmus. Később, imázsát is az okkultizmus darabkáiból építette föl. Más okkultistákhoz hasonlóan hitt abban, hogy ez evolúció kiteljesedése az egyetemesség lesz, elmosódnak majd a társadalomban lévő különbségek és ellentétek. A legtöbb okkultistával ellentétben azonban jelentős vagyonnal, elismeréssel, magas intelligenciával és jó megjelenéssel áldotta meg a sors, ami rengeteg lehetőséget nyitott meg a számára. Számos eredményt könyvelhetett el és egyre nagyobb magassságokba jutott. Vannak, akik máig úgy hiszik, hogy túlvilági erők is közreműködtek a sikerességében. A különböző alakok, melyeknek Bowie karrierje során bőrébe bújt, sokszor okkult tartalommal bíró üzeneteket közvetítettek a zene segítségével. Így történik ez az utolsó albumban is. A Blackstar Bowie könyvének aprólékosan megtervezett utolsó fejezete, számot ad munkásságának értelméről és az amögött húzódó okkultista mozgatóerőkről. Ahhoz, hogy megértsük a Blackstar mondanivalóját, meg kell ismerkednünk a Bowie-világ ikonikus alakjaival. Az Arany Hajnal és Crowley követője Az okkultista Bowie-t az 1971-es Hunky Dory album egyik dala, a Quicksand festi le a legjobban: “I’m closer to the Golden Dawn Immersed in Crowley’s uniform I’m not a prophet or a stoneage man Just a mortal with potential of a superman” “Közel állok az Arany Hajnalhoz Elmerültem Crowley világában Nem vagyok próféta, vagy ősi alak Csak az ’ember feletti ember’-létre törekvő halandó” A Quicksand négy sorában fény derül Bowie ezoterikus világszemléletére. Az Arany Hajnal egy mágikus titkos társaság volt az okkultizmus újjáéledésének virágkorában, a 19. század végén. Tanai a (Bowie szimbolikájában is megjelenő) zsidó miszticizmus, azaz a Kabbala, az asztrálutazás, a mágia, a (Bowie által gyakorolt) jóga különleges keverékéből álltak, valamint a társaság azzal is foglalkozott hogyan lehet kommunikálni az angyalokkal és a démonokkal. Az “immersed in Crowley’s uniform” sor Aleister Crowley-ra, a 20. században élő brit okkultistára utal, aki az Arany hajnal tagja és az O.T.O (Ordo Templi Orientist), azaz a Keleti Templomosok Rendjének megalapítója volt. Legismertebb munkája a szexuális mágia (Sex Magick) és a fekete mágia (Black Magick) birodalmának megalakítása, valamint a Thelema filozófia létrehozása. A közvélemény ál-szabadkőműves szervezetként tekint mind az Arany Hajnalra, mind a Keleti Templomosok Rendjére. Ahhoz, hogy a rend tagjává váljon valaki, többszintes beavatási rituálén kell átesnie, mely során olyan egyiptomi kosztümöt viselnek a jelöltek, amiben Bowie-t is fotózta Brian Ward 1971-ben. Brian Ward ikonikus fényképe 1971-ből, mely Bowie-t Szfinxként ábrázolja“Nagyon érdekelt a Kabbala és a crowleyizmus, az agyunk rosszabbik felén elterülő sötét, sőt félelmetes álomvilág.” – nyilatkozott Bowie egy 1976-os interjúban: Majd egy 1983-as interjúban így folytatta: “Az egyiptológia és a Kabbala iránti érdeklődésem több volt, mint múló fellángolás. Abban az időben teljesen egyértelmű volt, hogy mi a válasz az életet érintő kérdésre. Az egész életemet át lehetett volna ültetni egy bizarr, nihilista fantáziavilágba, tele mitológiai karakterekkel, totalitarizmussal és a közelgő végzettel.” Az okkultizmus központi szerepet töltött be Bowie életében, és a karrierje során felbukkanó személyiségek tovább vitték és meg is erősítették a jelentőségét. Major Tom Bowie 1969-ben, 9 nappal az Apolló 11 holdraszállása előtt adta ki Space Oddity kislemezét, így az a történelmi esemény nem hivatalos indulójává vált. A dalban Major Tommal, az űrhajóssal találkozunk, akit kilőnek az űrbe. Tom további sorsáról nem árul a semmit a dal, azonban a következő sarokkal zárul: “Here am I floating ’round my tin can Far above the Moon Planet Earth is blue And there’s nothing I can do” – Space Oddity “Itt ülök egy bádogkalitkában a Hold fölött A Föld kék És nincs semmi, amit tehetnék” Ezoterikus szinten Major Tom képviseli a halandók az isteni felé való fölemelkedését. Ez interpretáció később a 2015-ös Blackstar videóklippjében teljesedik majd ki. Ziggy Stardust 1972-ben Bowie egy új alteregót vezet be, aki az égből szállt alá a Földre. A zenész ötödik (The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars c.) albumában megjelenő Ziggy Stardust egy androgün földönkívüli rocksztár, akit azért küldtek a “halhatatlanok” (Infinites), hogy a “csillaglakók” (Starmen) eljövetelét hirdesse. Ziggy Stardustot kétféleképpen jelenítette meg Bowie. Hórusz szemével, a lélek székhelyének is hívott harmadik szemmel pózol az ötödik lemezhez köthető képeken, az Alladin Sane nagylemez borítóján pedig a félszeműséget hangsúlyozza. Bowie látomásában az emberi társadalom már összeomlóban van, mire a halhatatlanok megérkeznek. Az elsőként érkező Ziggy Stardustnak az volt a küldetése, hogy hirdesse az eljövetelüket, mivel a csillaglakók még reményt adhatnak a Földnek. Ziggy a csillaglakók prófétája, a messiás, aki hihetetlen spirituális magasságokba képes emelkedni és egyedül a tanítványai iránt érzett odaadás tartja őt életben. Amikor azonban a csillaglakók megérkeznek, apró darabokra tépik Ziggyt, mert szükségük van a testének egy részére, hogy fizikai alakot ölthethessenek. Ziggy halálának pillanatában a csillaglakók láthatóvá válnak. Ziggy Stardust-tal Bowie a “haldokló isten” archetípusát szerette volna megtestesíteni, egy megmentőt, aki a többiek érdekében feláldozza a saját életét. Okkultista szempontból Ziggy Stardust androgün természete a magasabb szellemi szintet jelképezi. Az okkultizmus tanai szerint ugyanis a megvilágosodás legmagasabb foka úgy érhető el, ha magunkba fogadjuk a kettősségeket és egyensúlyba hozzuk a szembenálló erőket, a jót és a rosszat, az aktívan és a passzívat, a nőt és a férfit. Ezt a koncepciót képviseli a szarvat viselő, hermafrodita Baphomet istenség is, de megtalálható az alkímiai szimbolizmusban is. A Turba Philosophorum, a 10. század tájékán keletkezett alkimista szöveg lapjain is szerepel egy hermafrodita figura rajza. A természet aktív és passzív erőit gyakran ábrázolták női és férfi alakokkal, és amikor a két kategória harmonikusan egyesült, a tökéletes egyensúly állapotát hasonló ábrákkal szemléltették. Ziggy Stardust a spirituális és a materiális világ közti ellentétet is megtestesíti. Nem csak a szellemi kiteljesedést jelképezi, Ziggy emellett egy biszexuális és egy kemény drogokkal élő, csapongó rocksztár. Major Tommal ellentétben, aki a Földről emelkedett az égbe, Ziggy Stardust (mellesleg Jézushoz hasonlóan) a “mennyekből” ereszkedett alá, egy olyan “magasabb rendű lény”, aki emberi alakot ölt, hogy kommunikálhasson az emberekkel. Station to Station 1976-ban jött ki Bowie “Station to Station” albuma, amiről azt állította, a sok kokain miatt alig emlékszik rá, hogyan vették fel. Azt mondta, “egy teljesen más ember” munkája az album. A Station to Station is merít az okkult szimbolikából. A címadó dal a kabbalisztikus életfa állomásain történő utazásra utal. “Here are we One magical movement from Kether to Malkuth” – Station to Station “Itt vagyunk Egyetlen varázslatos mozdulattal Eljutunk Kethertől Malkuthig” “Kether” és a “Malkuth” a kabbalisztikus életfa 10 eleme közül a legalsó és a legfelső pont nevei. Ha követjük a “Station to Station” útját, Kethertől Malkuthig, az istenitől eljutunk a fizikai világig. Ez a “mennyekből történő alászállás”, ami mindig is központi témája volt Bowie munkásságának. Egy 19997-es interjújában Bowie mesélt a dal mágikus jelentéseiről, és hogy mennyire figyelmen kívül hagyta ezt a média: “A ‘Station to Station’ szám a keresztút állomásaival foglalkozik. A dalban található összes hivatkozás a Kabbalára vezethető vissza. Ez az album áll az összes közül a legközelebb a misztikus tanokhoz. Nem olvastam egyetlen kritikát sem, ami ezt járta volna körül. Ez egy kifejezetten sötét album”. Több évtizeddel később, 2015-ben Bowie saját halandóságával szembesülve úgy érzi, egy végső áldozattal még tartozik a rajongóinak. Utolsó albuma, a Blackstar felhasználja az összes fentebb részletezett elemet, és még több alakkal kiegészülve előadja Bowie végső rejtélyes, ritualisztikus drámáját. Blackstar Az 50 év mitológiai vonatkozásait összegző Blackstar Bowie halála előtt két nappal jelent meg, így az album a zenész hattyúdalává vált. A címadó dal sötét képeket felvonultató videóklippje egy emberi lény istenné válását örökíti meg. A videón egy fiatal lány felnyitja egy űrhajós sisakját és egy feldíszített koponyára bukkan. Ez vajon Major Tom a végső nyughelyén? A koponyát ezek után isteni ereklyeként tisztelik a szereplők. Egy papnő hordja a kezében, mialatt a két oldalt sorakozó nők izgatottságukban megremegnek a jelenlététől. A dal első verzéje egy okkult rituáléra utal: “In the villa of Ormen, in the villa of Ormen Stands a solitary candle, ah-ah, ah-ah In the centre of it all, in the centre of it all Your eyes” “Az ormeni villában, az ormeni villában Egy magányos gyertya áll, ah-ah, ah-ah Mindennek középontjában, mindennek középontjában A te szemeid” A férfiak és a nők elkülönülnek egymástól, ez az ellentétes energiákat szimbolizálja. Később minkét csoportban közvetetten lezajlik egy szex mágia szertartás. A nőknél egy szexuális póz utal erre, a férfiaknál három keresztre feszített madárijesztőt vezérel a szentség télen erő arra, hogy előre-hátra mozgassa a csípőjét. A szex mágia kombinálása a keresztre feszítéssel erősen Crowleyizmus felé tereli a témát. A videó rendezője, Johan Renck meg is erősítette ezt egy interjújában: “Crowley nagy rajongója vagyok, mindig is az voltam. Szerettem is volna egy filmet készíteni pár évvel ezelőtt az életéről, de nem sikerült összehoznunk. Szeretem Crowley-t, mert akkoriban egy igazán vakmerő embernek számított. Úgy gondolom, igen csak félreértették. Jó ember volt, csak gonoszként tüntették fel, pedig nem volt az.” Alaister Crowley Forrás: Alaister Crowley foundationMaga az album neve, a “fekete csillag” is egy okkult koncepcióra, az éjféli napra utal. Lucius Apuleius ókori római Ízisz-pap így ír beavatásáról az Aranyszamár c. művében: “láttam éjfélkor hófehér fényben szikrázni a Napot”. Az éjféli nap az alkimista szimbólumok közt is szerepel. Azt jelképezi, hogyan süt át a lélek fénye az emberi szervezeten, valamint a naprendszer spirituális napjára is utal, melyet a misztikusok éjfélkor és délben is látnak, amikor a Föld nem eléggé erős hozzá, hogy elrejtse az isteni égitest sugarait. Úgy vélték, hogy az ókori egyiptomi templomokat is a spirituális nap a papok mágikus erejével összegyűjtött sugarai világították meg az éjszakai órák alatt. A fekete nap okkult szimbólumA későbbi sorok már személyes jelentőséggel bírnak: “Something happened on the day he died Spirit rose a metre and stepped aside Somebody else took his place, and bravely cried (I’m a blackstar, I’m a blackstar)” – Blackstar “Valami történt a halála napján A lelke egy métert emelkedett, majd félreállt Valaki más vette át a helyét és bátran kiáltotta (Egy fekete csillag vagyok, egy fekete csillag vagyok ) ” Vajon Bowie a saját halálára utal, a lélek nélküli testére, mely fölött a fekete csillag vette át az irányítást? Újra egy titokzatos lény bújt Bowie testébe, aki azt állítja: “I’m the Great I Am (I’m a blackstar)” “Én vagyok a Nagyságos, én vagyok (én vagyok a fekete csillag)” Hasonló válasszal (“Vagyok, aki vagyok”) felel Isten Mózesnek is, mikor a neve felől kérdezi. A videoklippben Bowie három különböző karaktert játszik el. A “vak tanítvány” gombokat visel szemek helyett, ő képviseli az egyszerű, tudatlan embert. A második figura a fekete csillag könyvét népszerűsítő prédikátor, háta mögött elképedt követőivel. A harmadik pedig a “pompás szélhámos”, aki úgy tűnik, átveszi az öregedő Bowie teste feletti uralmat. A videó az okkultizmushoz való hozzáállás különböző szintjeit mutatja be. Vannak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a forrással, és van a vak tömeg, melynek tagjait egy-egy karizmatikus figura könnyedén elbűvölhet az okkultizmus elkorcsosult változatával. David Bowie azt sugallja, hogy ő egyszerre a vak, egyszerű ember, és a beavatott okkultista: a fekete csillag. Lázár jöjj elő! Bowie utololsó klipje egy jelentős bibliai alak nevét kölcsönzi. Az Újszövetségben Lázár beteg lesz és meghal, 4 nappal később azonban Jézus feltémasztja. Bowie mindig is játszott azzal az ötlettel, hogy ő egy másik világból származó lény. Jelenlegi betegségét figyelembe véve, a címadásból arra lehet következtetni, hogy a halhatatlanságára céloz. A Lazarus videójában az énekes a Blackstarból ismert karaktereket vonultatja föl. A vak ember most már egy gyenge öregedő férfi, félelemmel telve fekszik halálos ágyán. “Look up here, I’m in heaven I’ve got scars that can’t be seen I’ve got drama, can’t be stolen Everybody knows me now” – Lazarus “Nézz ide fel, a mennyben vagyok Vannak sebeim, melyeket senki nem láthat Volt elég dráma, melyet senki el nem lophat Mostanra már mindenki ismer” – Lázár A szoba sarkában lévő szekrényből, mely akár egy másik dimenzióba vezető átjáró is lehet, egy másik, a pompás, örökké fiatal Bowie lép elő. Azt a kosztümöt viseli, melyben az énekes a “Station to Station” borítóján a kabbalisztikus életfát rajzolta. Bowie azt állította erről az albumról, hogy egy “teljesen más ember” műve. A Lazarusban láthatjuk, amint ez a halhatatlan lény visszatér. A videó úgy ér véget, hogy az okkultista, halhatatlan Bowie visszamászik a szekrénybe és becsukja az ajtót. A Lazarusban tehát Bowie búcsút mond a fizikai világnak, de emlékeztet arra, hogy egy része tovább él, aki mindig is jelen volt a karrierje során: aki Major Tomként felrepült az égbe, majd Ziggy Stardustként leereszkedett. Ez a Bowie úgy utazott a fizikai és a spirituális világok között, amilyen könnyedén jutott el egyik állomástól a másikig a kabbalista életfán. A Lazarus legfontosabb üzenete, hogy Bowie valami hatalmasabb, mélyebb és sötétebb dolog közvetítője volt, mint amit bárki is képzelt volna. Ez lehetővé tette, hogy halhatatlan ikonná váljon, és hogy rajongói együttesen kiálljanak amellett az állítás mellett, hogy “Bowie az Isten”. A Blackstar figurái és képei összekötik a Bowie karrierje során felbukkant ikonikus pillanatokat, egyetlen végső narratívába szövik őket, mely megerősíti, mennyire fontos szerepet kapott az okkultizmus Bowie életében. Valóban okkultista erők befolyásolták Bowie-t, vagy egyszerűen zseniális előadóművész volt? Bowie már évekkel ezelőtt választ adott erre a kérdésre: “I’m closer to the Golden Dawn Immersed in Crowley’s uniform I’m not a prophet or a stoneage man Just a mortal with potential of a superman” “Közel állok az Arany Hajnalhoz Elmerültem Crowley világában Nem vagyok próféta, vagy ősi alak Csak az ’ember feletti ember’-létre törekvő halandó”
