Az árapályerők húszmillió éven belül darabokra tépik a bolygó nagyobbik holdját, a Phobosz Ha minden úgy alakul, ahogy Elon Musk elképzelte, a jövő Marson élő emberei nem mindennapi látványban gyönyörködhetnek majd. Nagyjából húszmillió év múlva megfigyelhetik, ahogy a bolygó gravitációs ereje cafatokra tépi nagyobbik holdját, a Phoboszt, és gusztusos, a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűvé rendezi maga körül a törmeléket. A Phobosznak a mérete és a Marshoz való feltűnő közelsége miatt kell elpusztulnia. Az alig 22 kilométer átmérőjű hold mindössze hatezer kilométeres távolságra kering a bolygótól, és spirális pályán folyamatosan közeledik hozzá. Összehasonlításképpen a mi holdunk átmérője 3500 kilométer és átlagosan 400 000 kilométer távolságra kering a Földtől. A kutatók szerint a Phobosz vagy összeütközik a Marssal vagy a közvetlen közelébe érve az árapályerők hatására darabjaira hullik. Benjamin Black, a Berkeley és Tushar Mittal, a New York-i Egyetem kutatójának hétfőn nyilvánosságra hozott számításai szerint az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb: a hold összetétele olyan, hogy várhatóan szétporlad majd. A Phobosz haldoklásának első, korai szakasza azért érdekes a tudósok számára, mert sokat megtudhatnak belőle arról, hogy hogyan zajlott ez a folyamat a naprendszer fiatalkorában, amikor még jóval több hold keringhetett a bolygók körül; a csillagászok szerint a Szaturnusz gyűrűi is így jöhettek létre.
