A nemzetbiztonságiak a fájlmegosztókon is figyelnek

Az NSA volt alvállalkozójától újabb dokumentumok kerültek a sajtóhoz, melyek most a kanadai hírszerzésre vetnek rossz fényt.

Az Edward Snowdennel együttműködő The Intercept és a CBC News tegnap közölték, hogy az általuk megismert dokumentumok (ugyanez pdf-ben) szerint a kanadai kormánynak is volt/van egy megfigyelési projektje, melynek keretében az internetezők fájlletöltéseit monitorozták, hogy kiszűrjék a szélsőséges nézeteket valló felhasználókat. A tudósítás szerint a rendszer a legnépszerűbb, fájlletöltést, megosztást biztosító weboldalakat figyeli, és naponta 15 millió akciót elemez.
A megfigyelési projekt fedőneve LEVITATION, és szinte az egész világra kiterjedt a tevékenysége: Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Észak-Amerika országainak felhasználóit figyelik, üzemeltetője pedig a CSE (Communications Security Establishment), mely az NSA (National Security Agency), az Egyesült Államok legfontosabb nemzetbiztonsági hivatalának kanadai megfelelője. A dokumentumok szerint a Levitation az adott weboldalakon minden fel- és letöltésről gyűjtötte, archiválta és elemezte a metaadatokat.

​

Egy, a dokumentumokat átnéző szakértő szerint ezek a bizonyítékok egyértelműen mutatják, hogy a kanadai kormány (állítása ellenére) tömeges, felhatalmazás nélküli megfigyelést folytatott. Egy 2012-es titkos prezentáció szerint az elemzők viccelődtek is azon, hogy bár a szélsőségesekre vadásznak, a Levitation szinte használhatatlan, akkora mennyiségű információ érkezik be ártatlan akciókról, mint például egy népszerű tévés sorozat letöltéseiről. Szintén az anyagokból derül ki, hogy havonta körülbelül 350 olyan letöltést regisztráltak, melyet az „érdekes lehet” kategóriába soroltak – ez az összes átvizsgált anyag 0,0001-ed része.
A célba vett oldalak között 2012-ben 102 különböző fájlmegosztó oldal volt, de név szerint csak hármat említettek meg: RapidShare, SendSpace és a MegaUpload. A lapnak egyelőre csak a SendSpace kommentálta a dokumentumokat, és közölték, hogy ők nem adtak engedélyt a monitorozásra senkinek. Erre valószínűleg nem is volt szüksége a CSE-nek, mivel egy ATOMIC BANJO fedőnevű akcióban fizikailag kapcsolódtak a kábelekre, és így figyelték a célba vett weboldalak forgalmát.

​

A megszerzett információkat megosztották a nemzetbiztonsági és hírszerzési ügyekben együttműködő angolszász országok hatóságaival (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland – a „Five Eyes” szövetség), és a gyanúsnak talált, célzott megfigyelésre kijelölt felhasználók esetében a közösen használt adatbázisok alapján azonosították az IP-ket, majd elkezdték figyelni egyéb online tevékenységüket is, pl. a Facebook- vagy Google-fiókokat, hogy minél több személyes információhoz jussanak. Az is kiderült, hogy az olyan oldalaknál, mint pl. a RapidShare, ahol titkosították az adatáramlást, ez megnehezítette, gyakran lehetetlenné is tette a megfigyelést.
A felmerülő törvényességi probléma hasonló, mint az Egyesült Államokban: a kanadai törvények sem engedik meg a kanadai polgárok felhatalmazás nélküli megfigyelését, de a dokumentumokban két ilyen cím is szerepel – emellett a Kanadával szövetségesi viszonyt ápoló országok polgárainak tevékenységét is megfigyelték.

​

A 2012-es dokumentumokban arra nincs adat, hogy a CSE a megszerzett információk alapján terrorakciót akadályozott volna meg, és arra is csak két példa található, hogy valamilyen terrorszervezethez kapcsolódó anyagot találtak (egy túszvideót, illetve egy, a túszejtési stratégiáról szóló dokumentumot).
A CSE szóvivője a szokásos szöveggel kommentálta a riportot: a hivatal minden esetben törvényesen járt el, munkájának célja pedig a kanadai polgárok biztonságának megőrzése és biztosítása. A szóvivő arról nem akart nyilatkozni, hogy a Levitation program aktív-e még, és egyéb részleteket sem volt hajlandó elárulni (mikor és hányszor volt eredményes a tevékenységük, meddig őrzik meg az adatokat stb.), arra hivatkozva, hogy mindezek államtitkok.