Legtöbben szenzorokba és mesterséges intelligenciába fektetnek be, de a részletgazdag, 3D-s térképek is fontosak ahhoz, hogy az önvezetők valóban be tudják tájolni magukat a világban és biztonságosan közlekedhessenek. Helymeghatározás és térképek terén a Nokia volt térképszolgáltatása, a HERE futott be látványos sikert az elmúlt évek során, a benne rejlő lehetőségek miatt egyre többen próbálnak egy szeletet kihasítani belőle. Forrás: HERE 2015-ben három globális autógyártó, az Audi, a BMW és a Daimler-Benz által alkotott konzorcium vásárolta fel a céget elcsaklizva azt az Alibaba, a Facebook és az Apple elöl, majd további befektetők csatlakoztak hozzájuk, köztük az Intel is. A nagy nevek sora az utóbbi időben az autóipari alkatrészeket gyártó Bosch és a Continental vállalatokkal bővült, a két cég egymástól függetlenül jelentette be, hogy öt-öt százalékos részesedést vásároltak a HERE-ből. A digitális térképek és a helyalapú szolgáltatások kulcsfontosságú innovációk az összekapcsolt közlekedés jövőjéhez” – indokolta a cég döntését a Continental vezérigazgatója. A német prémium autóscégek jelenleg 74 százalékát, az Intel pedig 15 százalékát birtokolja a HERE-nek. VALÓS IDŐBEN LÁTÓ ÖNVEZETŐK Tavaly decemberben az LG közölte, hogy a HERE-rel partnerségre lépve egy olyan telematikai megoldás fejlesztésébe fognak, ami idővel egyfajta adatkommunikációs központtá válhatna az önvezető járművek számára. De mi is az a telematika? A járműveket olyan biztonsági és infotainment szolgáltatásokkal látja el, mint a navigáció, a helymeghatározás, vagy automatikus segélyhívás, ehhez olyan változatos technológiákat hasznosít, mint a GPS, a digitális műsorszórás (DMB), a bluetooth, a wifi, vagy a mobilkommunikációs csatornák. Ez kiemelkedően fontos terület lesz a jövőben az önvezetők számára, az LG megoldásai pedig évek óta piacvezetőnek számítanak. Ez a Here számára is fontos lépés. A térképszolgáltatás a 2016-os CES-en mutatta be a HD Live Map koncepcióját, ami részletes és valós időben frissülő információkkal látja el az önvezető autókat környezetükről. Úgy működik, mintha az autók “szeme lenne”: lehetővé teszi, hogy felismerjék az utak és környezetük jellemzőit, köztük a sáv-felfestéseket, a stoptáblákat, a zebrákat, a sebességkorlátozó táblákat és a jelzőlámpákat, méghozzá valós időben. Első lépésként az autók szenzorai (kamerák, radarok, lézerradarok) által érzékelt környezeti adatok mellett a felhőbe továbbítják a közelben tartózkodó egyéb járművekről beérkezett adatokat is, amit aztán a rendszer elemez, így személyre szabott vezetési és közlekedési információkat szolgáltat. Az LG már dolgozik olyan 5G technológián is, ami az LTE szabványnál négy-ötször gyorsabb adatátvitelt és 90 százalékkal kevesebb késleltetési időt biztosítana, ez ideális megoldást jelentene az új generációs önvezető járművek működtetéséhez. 70 MILLIÁRD DOLLÁROS PIAC LESZ Az Intel sem véletlenül fektetett be, a cég számára kiemelt fontosságú önjáró rendszerek fejlesztése, a chipgyártó eddigi második legnagyobb felvásárlása a MobilEye volt, akik önvezetőkhöz fejlesztett szenzorokban utaznak. A cég úgy jósolta tavaly, hogy az önvezető járművek piaca 70 milliárd dollárra hízhat 2030-ra. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a térképezés az önrepülő drónokhoz is hasznos lehet a jövőben, amire szinté nagy erőforrásokat mozgósít a cég. A Bosch számára pedig többről szól a dolog, mint az autókról, a vállalat kiemelten fókuszál az “okos városokra”, és több adatalapú szolgáltatással kísérleteznek, a Daimlerrel közösen egy automatizált parkolási szolgáltatást is indítanak.
