Magyar torrent oldalak A Rendőrök Is Tőlünk Töltik Le A Filmeket

2014. 05. 27. 12:51

580 ezren használják, ezzel az egyik legtöbb felhasználójú weboldalnak számít Magyarországon az nCore nevű torrentportál. Az idén már kilencedik éve működő oldal működése az üzemeltetők szerint azon alapszik, hogy a felhasználók és a tulajdonosok egyaránt beletesznek mindent, amijük csak van, így elérhetővé válik minden olyan tartalom, amire bárki kíváncsi lehet. Ez olyan jól működő elv, hogy mára az nCore az a forrás, ahol az ember szinte mindent megtalálhat, ami csak kell, függetlenül attól, hogy frissen kiadott filmekről, játékokról, könyvekről vagy akár pornóról van szó.

Mivel itthon a jogvédett tartalmakat érintő fájlcsere (vagyis a filmek, sorozatok, zenék, játékok vagy könyvek letöltése és megosztása) a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján valahol a bűncselekmény, a szabálysértés és a semmi extra között mozog, Magyarország legnépszerűbb torrentoldala, az nCore eddig jobbára a háttérben próbált maradni – már amennyiben ez félmilliós felhasználótábornál lehetséges.

Múlt hét végén azonban az oldal tulajdonosai az nCore belső hirdetőtábláján bejelentették: az oldal elindította a hivatalos Facebook-oldalát. Csütörtök éjfélig 26 ezren, hétfő reggelre már közel 40 ezren lájkolták a profilt. Sokakban felmerült viszont, hogy talán nem a legjobb ötlet egy warezoldalt ennyire a fénybe tolni. Megkerestük az nCore üzemeltetőit, hogy megtudjuk, mi áll a döntés hátterében.
X, Y és Z válaszol. Az oldalon dolgozó három ember szívesen válaszolt a kérdéseinkre, de azt fontosnak tartották, hogy még álnéven se említsük meg őket. Nem feltétlenül azért, mert félnek a hatóságoktól, csak nem tartják fontosnak, hogy az emberek tudják, kik ők. „Az nCore-on mindenki egyenlő” – mondják többször is a cseten készített interjú közben. Viszont ha ennyire nem akarnak előtérbe kerülni, miért született a facebookos profil?
Az titok. Az interjú során összesen két kérdésre nem kaptunk választ. Az egyik az volt, hogy mekkora szerverpark szolgálja ki az nCore majdnem hatszázezer felhasználóját, a másik pedig az, hogy hol vannak a szerverek. Utóbbival kapcsolatban érthető a tiltakozás: ha a gépek nem valamelyik hazai szerverparkban vannak, a hatóságok nehezebben férnek hozzájuk, így a leállításuk is nehezebb. Az nCore portálját a .cc és a .nu domainekben lehet elérni. Előbbi a Kókusz-szigeteket jelenti, a másik pedig egy olyan tartomány, amit 1997-ben hoztak létre a .com és a .org riválisának, mára jórészt minden népszerű oldal elkelt.

„Sokak szerint valami reklámkampány áll a dolog mögött, pedig semmi ilyesmiről nincs szó. Eddig is kint voltunk a Twitteren, volt blogunk, viszont most az oldal megújítását tervezzük, és ehhez kell valami felület, ahol a lehető legtöbb embert elérjük a felhasználók közül. Erre pillanatnyilag a Facebooknál nincs megfelelőbb.” Mint mondják, az sem hátrány, hogy ha van egy hivatalos oldal, akkor talán visszaszorulnak a visszaélésekre lehetőséget adó álprofilok. Az ilyenekben általában az oldal nevében árulnak meghívókat, pedig ezt a szabályzat egyértelműen tiltja és bünteti.
De milyen megújulás kell egy oldalnak, ami jól megy úgy is, ha minden marad a régiben? „Nem akarunk az Iwiw hibájába esni” – mondják, és ezt kétféleképpen is érthetjük. Egyrészt nem akarnak lemaradni a rivális oldalak mögött, másrészt nem olyan változtatásokba ölnék az időt, amikre az embereknek nincs szükségük. „A Facebookon pillanatok alatt elérünk egy csomó embert. Felteszünk nekik egy kérdést, és ömlenek a válaszok, amik megerősítenek vagy elbizonytalanítanak minket – a lényeg, hogy iránymutatást adnak arról, hogy mit szeretne a közösség.”

Az nCore a fény a szürke otthonokban. Már az első lájkolók, illetve az nCore belső fórumának felhasználói szerint is jelent egy bizonyos veszélyt az a nyilvánosság, amit a Facebook ad. „Nincs itt semmilyen kockázat, nem hisszük, hogy bárkit elővennének azért, mert lájkolt egy oldalt a Facebookon. Mi sem vagyunk veszélyben, hiszen nem tudja meg senki, hogy kik vagyunk.” Az üzemeltetők attól sem tartanak, hogy az extra figyelem miatt a hatóságok komolyabban üldözni kezdenék őket. „Ez egy összetett téma amúgy is, de a lényeg az, hogy rengeteg aktív tagunk van, minden társadalmi réteg és szakma képviselteti magát. Egy olyan kis világ, ami elvileg nem létezhetne, de mégis megy. Miért akarna valaki elvenni egy ilyen platformot az emberektől?”
Az üzemeltetők szerint az, hogy a jövőben lelövik-e az oldalt a hatóságok, nem attól függ, hogy mennyire nyilvánosan képviselik magukat a Facebookon. „2-300 ezer embernek mi nyújtjuk a szórakozást szinte minden este. Úgy is mondhatjuk, hogy az nCore visz fényt a szürke otthonokba.” A beszélgetésben kiderült, hogy nincs nagyon értelme figyelni, honnan jelentkeznek be az emberek, és azzal sem foglalkoztak, amikor egy másik oldal lekapcsolásakor megsúgták nekik, ki lehetett az a felhasználó, aki feldobta az oldalt.
„Nem készítünk listákat a gyanús felhasználókról, a listázás szembemegy az nCore alapvetéseivel. Azért persze vannak érdekes helyek, ahonnan jön kapcsolódás és megy a fel- és letöltés, a brfk.hu-n például alaposan meglepődtünk, mikor először láttuk. De miért ne lehetnének sorozatkedvelő rendőrök is az országban?”

Ön támogatná a Magyar Kalózpártot?

• Igen
• Nem

Egy átlagos napon akár 1,2 millió gigabájt forgalmat is bonyolít a szerver – persze ez nem azt jelenti, hogy az nCore szerverein akár csak egy bitnyi jogsértő tartalom is lenne. A torrentezés alapjaiból következik, hogy a trackernek hívott szervergép valójában csak annyit mond meg a felhasználóknak, hogy melyik másik felhasználónál találják meg azt a tartalmat, amit keresnek, így ha a rendőrök le is foglalnák a gépeket, semmit sem találnának. „Felhasználónevek meg emailcímek vannak, illetve egy darabig megőrizzük, hogy ki mit töltött le, de ezeket titkosítva tároljuk. Ráadásul akkora mennyiségről van szó, hogy a rendőrségnek nem lenne kapacitása ezt bíroság elé vihető állapotba hozni. Meg amúgy is, melyik bíró ítélne el valakit egy nicknév, egy email cím, illetve egy roccós pornó miatt?”
Egy kis számháború. Az nCore nyilvánosan elérhető statisztikái túlzás nélkül megdöbbentők. Az oldalnak a cikk írásának pillanatában 585 321 regisztrált felhasználója volt, ezek harmada naponta, kétharmada hetente, 90 százaléka pedig havonta legalább egyszer belép. Amikor néztük, az oldal nyolcmilliónál is több adatkapcsolat létesítésében segített (a felhasználók ezeken keresztül töltik le és fel a fájlokat), másodpercenként 12 gigabájtnyi adatot forgalmazva.
Az oldalon keresztül 393 ezer torrent, vagyis összesen 583 terabájtnyi film, játék, zene és egyéb tartalom érhető el, de ebből az nCore szerverein pontosan 0 bit van, hiszen a trackernek nevezett szerver csak a összekapcsolja a keresletet és a kínálatot, a tartalom a felhasználók gépén van csak jelen. Mostanában a Robotzsaru című film magyar szinkronos változata a menő, szombaton 17 ezren osztották meg egyszerre, és 56 ezren töltötték már le.

Kétszer is keresték az Artisjust. Az nCore-ra a gondozói szerint azért van szükség, mert az emberek szívesen fogyasztanak digitális tartalmat, de nem abban a formában, ahogy ma hazánkban ez lehetséges. Ők maguk jellemzően jogtiszta szoftvereket használnak, egyikük előfizető a Spotify-on, de mint mondják, alapvetés, hogy csak azért fizetnek, amit ki is próbáltak. A sorozatok persze nem ilyenek, de ott a gyors és kényelmes elérés, illetve az eredeti (jellemzően angol) szinkron az, ami miatt az emberek letöltenek ahelyett, hogy megvárnák, amíg megjelenik az adott sorozat dvd-je a magyar boltokban is.


Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület épülete.

Mikor azt kérdezem tőlük, hogy próbálták-e már legálissá tenni valahogy az oldalt, érdekes választ kapok. „Kétszer is megkerestük az Artisjust, hogy megtudjuk, milyen lehetőségek lennének.” Mint mondják, valamiféle átalánydíjban gondolkoztak, amit az oldal szedett volna be, és továbbította volna a szerzői jogi szervezetnek. „Az első kör egy emailváltás volt, kaptunk egy linket, amiből ki kellett silabizálnunk, hogy mire is gondolhattak. Arról érdeklődtünk, hogy van-e már valami ár kitalálva a torrentezésre vagy az internetes streamingszerver indítására. Mondanom se kell, semmi érdemi nem volt a kapott linken, ilyen kategóriákat még említés szintjén sem találtunk. Másodszorra már más választ kaptunk. Akkor azt mondták, hogy egyesével keressük meg az összes kiadót, előadót vagy akárkit (akiket amúgy ők képviselnek), és kérdezzük meg, hogy mi a véleményük az ötletről.”
Az nCore-osok szerint tulajdonképpen nem lenne elképzelhetetlen az a modell, amiben kisebb kiadók egy torrentoldalon jelentetnének meg tartalmat egy „fizess, ha tetszik” jellegű modellben. „Ha erről kiderülne, hogy sikeres, talán a nagyobbakat is húzná magával. Ezzel csak az a baj, hogy volt már olyan előadó, aki valami hasonlóban benne lett volna, de kiderült, hogy akkor a jogvédők őt is megbüntetik, ami abszurd helyzet.”
A kiadókkal, forgalmazókkal és egyéb jogtulajdonosokkal ápolt viszonyuk amúgy érdekes. Mint mondják, rengeteg dolog szerepel a tiltott anyagok listáján. „Alapvetően mindenkivel megegyezünk, aki normális hangnemben közelít. A kamerás filmek sem csak azért lettek letiltva, mert lesújtóan szar minőségűek; hanem több filmforgalmazóval is megállapodtunk, hogy a dvd/bluray kiadásig várunk, így adva több esélyt a moziknak.” A legfrissebb olyan dolog, amit sokan keresnének, de nem találják az oldalon, a Watch Dogs című játék, amit egy ideig a magyar forgalmazó kérésére nem engednek majd feltölteni senkinek.
A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a játék kiadója, a Ubisoft a jövőben is áldozzon a játékok magyar fordításra. Kérdés persze, hogy lesz-e bármilyen hatással is ez az eladásokra. Azt is érdemes látni ugyanis, hogy az nCore nem az egyetlen oldal, ahonnan ezek a tartalmak beszerezhetők. A warez, vagyis az illegális letöltés ellen harcolni szélmalomharc-jellegű tevékenység. Sőt, több olyan kimutatás is született már, amikből az derült ki, hogy a warezolásnak fogyasztásnövelő hatása van.
Az Artisjus önmagában még kevés. Az nCore üzemeltetőinek állításaira természetesen az Artisjusnál is rákérdeztünk. T* P* B* szerint valóban megkeresték őket, és ők valóban azt javasolták, hogy az nCore-osok nézzenek utána, mit reagálnának az ötletre a jogtulajdonosok. Mint mondja, az Artisjus csak a zeneszerzők és szövegírók jogát kezeli – és egy online zenei szolgáltatás esetében azt sem a teljes világrepertoárra nézve. Az előadók és kiadók jogait pedig közvetlenül, az eredeti jogtulajdonossal (általában lemezkiadóval) külön kell egyeztetni. Tóth szerint nagyra értékelték az ajánlatot, ezért is foglalkoztak az általános megkeresésekhez képest sokkal többet a válasszal. "Általában nem szoktunk jogi tanácsot adni az érdeklődőknek" – fogalmaz az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
A szakember szerint a torrentek kifehérítésére szolgáló online streaming szolgáltatáshoz szükséges összes engedély beszerzése még az olyan nagy cégeknek és szolgáltatásoknak sem megy könnyen, mint az Apple vagy a Spotify. Az Artisjusnál csak a könnyebben beszerezhető jogok vannak, a külföldi kiadók megkerülhetetlenek a kérdésben. Tóth pont ezért nem látja értelmét annak sem, hogy egy-egy lemez esetében haladékot vagy tiltást kérjenek az oldal üzemeltetőitől. „Egy-egy elszigetelt esetben ennek lehetne értelme, ha a jogtulajdonos üzleti érdekei így diktálják. De a piacon ma már tömegesen elérhetők mind havi előfizetéses, mind letöltésenként fizetős zenei szolgáltatások, és a nagy kérdés az, hogy egy kifehérített fájlcsere-hálózat képes lenne-e fennmaradni ebben a piaci versenyben.”
Rákérdeztünk arra is, hogy a most is fizetett, úgynevezett üres hordozó díjat nem lehetne-e kiterjeszteni konkrétan a torrentoldalakra. T* szerint az államilag szabályzott pénzes torrent ötlete sokszor előkerült már, de egyelőre nincs olyan kidolgozottsági szinten, hogy a közeljövőben be lehetne vezetni. Az biztos, hogy ez már EU-s szinten dől el, és az Artisjus az ottani döntést alkalmazza majd hazánkban is.

Nem a profit a lényeg. Ha már a gazdasági kérdések is szóba kerültek, nem kerülhettük el azt a kérdést, hogy honnan szerzik a hirdetéseket és mihez kezdenek a bevételekkel. Mint kiderült, nagyon figyelnek, hogy még véletlenül se érhesse őket a haszonszerzés vádja: a reklámokból és a támogatóktól befolyt összegek arra kellenek, hogy az oldal működését biztosítsák, kifizessék az ezzel kapcsolatos különböző díjakat, illetve ha elromlik valami, azonnal tudjanak venni helyette másikat. „Iskola és meló mellett csináljuk ezt az egészet, nem ebből élünk. Nem cél a profit: van, aki a bálnákat szereti megvédeni, van, aki kutyákat fogad örökbe. Mi szórakoztatunk.” Mint mondják, a hirdetésekből szerezhetnének több pénzt, de nem sokkal többet, hiszen „ez nem egy legális oldal, nem ugrálnak a hirdetők”.
Korábban amúgy főleg számítógép-alkatrészeket áruló boltok reklámoztak, az nCore-osok szerint az egyik itt alapozta meg azt az ismertséget, ami máig a dobogón tartja. Jelenleg amúgy több ismert cég bannerje is villog az oldalon, ráadásul a hirdetések valamennyire célzottan mennek: aki pornót tölt, annak főleg szexshopos és alkalmi partnerkeresős oldalt dob a gép, a többiek a sportfogadás, a szabadidős tevékenységek és hasonlók közül válogathatnak.
Nem meglepő, hogy a sok hirdetés és a piacvezető pozíció sokak szemét szúrja. Álnév mögé bújó kommentelők szerint az nCore igenis nagyon jó üzlet, de a netes pletykák nemcsak hatalmas bevételeket emlegetnek, hanem azt is, hogy az oldal valójában továbbra is az egyik országos számítógép-alkatrészeket árusító bolthálózat jól futó hirdetési felülete.
Az nCore-osok szerint ezek tényleg csak rosszindulatú pletykák, amiket azok terjesztenek, akiknek valamiért savanyú a szőlő.
Tudjuk, hogy nagy pénzeket ki lehetne ebből szedni, de úgy szeretnénk a legnagyobb külföldi oldalak szintjére jutni hírnévben, hogy közben nem kerülünk börtönbe, mint a Pirate Bay alapítói vagy Kim Dotcom.

Mind mondják, hamis állítás az, hogy kapcsolatban lennének bármilyen médiacéggel, a hirdetések egy része például a Google Adsense-en keresztül jelenik meg. Ezt erősíti meg az egyik olyan cég képviselője, akit sokan az nCore mögött álló forrásnak tartanak. "Semmilyen kapcsolatban nem állunk az nCore-ral, ha jelenik is ott meg hirdetésünk, az csak a Google-ös kampányon keresztül történhet" – válaszolta kérdésünkre az Aqua bolthálózat munkatársa.
A pletykákban legtöbbször szereplő másik cégről is kiderült, hogy semmi köze az nCore-hoz: az ipon.hu-t képviselő Parádi András elmondta, hogy korábban ugyan valóban hirdettek az oldalon, de ez már nagyon rég volt, azóta ők is csak pletykákat hallanak. Más, az iponhoz közeli forrásunk szerint ők is legtöbbször azt a pletykát hallják, hogy ők állnak az nCore mögött.
Az nCore üzemeltetői nem tudnak és nem is akarnak harcolni a pletykák ellen.
Ha valóban keresnének a dolgon,
akkor nem kellene mellette dolgozniuk, iskolába járniuk és tervezgetniük a jövőt.

Ezzel a jövővel kapcsolatban szívesen nyilatkoznak. Mint mondják, elképzelhetőnek tartják, hogy egyszer olyan szintre jut a tartalomfogyasztás itthon, hogy nem lesz tovább értelme fenntartani az oldalt. Addig viszont próbálnak a lehető legjobb torrentoldallá válni, akár nemzetközi szinten is. Bár az önéletrajzukba nem írnák be, tény, hogy komoly rendszer-üzemeltetési és -fejlesztési tudást szereznek. „Itt nem az van, hogy ha valami nem megy, betolunk még pár szervert, és bár van előre legyártott megoldás a torrentszerverekre, mi igyekszünk saját megoldásokat használni. Egy ilyen oldal ugyanis annál biztonságosabb, minél egyedibb az egész.”

https://index.hu/tech/2014/05/27/ncore/