Az elmúlt évben keveset változott a magyarországi korrupció megítélése. Nőtt azoknak a cégeknek az aránya, ahol rendszeresesen felmérik a működésükből fakadó kockázatokat, de a korrupciós kockázatok és a cégen belüli visszaélések feltárására a cégek 60 százaléka továbbra sem fordít figyelmet – derül ki az EY és az MKIK GVI vállalati visszaéléseket elemző magyarországi kutatásából. A magyar vállalatvezetők 54 százaléka találkozott korrupcióval a cégénél. Az EY és a MKIK Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézete hatodik alkalommal kérdezte meg a vezetők véleményét a korrupcióról. A cégek válaszadói hajlandósága jelentősen romlott az utóbbi években – mondta Tóth István János a MKIK GVI ügyvezető igazgatója. Sokan nem válaszolnak Korábbi években a megkérdezettek 60-70 százaléka válaszolt, idén pedig csak a cégvezetők 30 százaléka volt hajlandó válaszolni a korrupcióval kapcsolatos kérdésekre. 300 cégvezetőt kérdeztek meg, a válaszok között nagyon sok volt anem tudom" válasz is – tette hozzá Tóth István János. Arról nincs semmiféle adat, hogy a miért utasítják el a vállalati szektor vezetői a válaszadást. Egyébként a kis cégek hamarabb válaszolnak, mint a nagyok, és a vidékiek is nyitottabbak, mint a budapestiek – mondta Tóth István János. Forrás: Origo A korrupció megítélésben alapvetően nincs változás, mondta Fábián Lívia az EY Felelős Üzleti Működési Szolgáltatások igazgatója. A vállalatvezetők 54 százaléka azt mondta, hivatalos szerv vezetőjét már korrumpálta. A cégvezetők ugyanakkor azt is elmondták, hogy a vállalataiknál az elmúlt öt évben nem történt etikai vétség. Nemzetközi statisztikák szerint a vállalatok a bevételük 5 százalékát vesztik el etikai visszaélés miatt - mondta Fábián Lívia. Forrás: EY A magyar vállalatvezetők szerint a raktáros, árukiadó a legkockázatosabb pozíció a korrupció szempontjából. Az EY igazgatója szerint 100-ból 22-en, tehát a válaszadók 78 százaléka azt mondja, nem társul magas korrupciós kockázat például a beszerzés témaköréhez. Erről pedig mindenki tudja, hogy a beszerzésben nagyon sok korrupciós kockázat van - tette hozzá Fábián Lívia. Mennyire ismerik fel a korrupciós kockázatokat a cégek? A cégek 59,5 százalékánál nincs is kockázatfelmérés. Még mindig nem ismerik fel azokat a területeket, ahol korrupciós kockázatok leselkednek a cégekre. A magyar vállalatok 53 százalékának van etikai kódexe, a nemzetközi vállalatoknál ugyanez az arány 81 százalék. A korrupciós kockázatok és a cégen belüli visszaélések feltárására a cégek 60 százaléka továbbra sem fordít figyelmet Forrás: Photononstop/Govin-Sorel A korrupciós bejelentések leghatékonyabb eszköze az etikai forródrót vagy bejelentő csatorna, ezzel a magyar cégek 28 százaléka rendelkezik, a nemzetközi vállalatoknak pedig a 60 százaléka. Ez jelentős elmaradás a magyar cégek tekintetében – mondta Fábián Lívia. Van másodállása? Amikor egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz egy cégvezető a kollegája elé, hogy van-e másodállása, van-e más gazdasági társaságban érdekeltsége, a legtöbb cég vakon bízik a kollegája válaszaiban. A cégek 82 százalékánál nincs ellenőrzési mechanizmus. EY korrupciós kutatása Forrás: EY A magyar cégvezetők nagyon megbíznak az alkalmazottaikban. Arra a kérdésre, hogy mennyire gyakori, hogy egy kilépő kolléga a cég adatvagyonát elviszi a vezetők 61 százaléka azt mondta, hogy soha. Tavaly ugyanerre a kérdésre a megkérdezettek 45 százaléka, 2012-ben pedig a cégvezetők 36 százalék válaszolt sohával. A kutatásból az is kiderült, hogy a vállalatok 40 százalékának semmilyen beszerzési szabályzata nincsen. A vállalatok 40 százaléka nem pályáztat, a legfontosabb ügyekben a beszerzési igazgató vagy az igazgató dönt. A cégek az IT-biztonságot úgy képzelik, hogy valahova beépítenek egy fekete dobozt és az majd teszi a dolgát és megvédi őket az adatszivárgástól. A cégek nincsenek felkészülve arra sem, hogy milyen mennyiségű adat hagyja el a cégüket – mondta Bíró Ferenc, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások partnere. Ez egy nagyon aggasztó trend, az EY szerint a gazdasági szereplők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen információ birtokában van a cége. Azoknál a kkv-knál ahol jelentős adatszivárgás történik, a cégeknek jelentős része egy éven belül bezárja a boltot – mondta Bíró Ferenc. A kutatásról A kutatás mintegy 300 50 főt foglalkoztató vállalkozás vezetőjének válaszait foglalja össze. A kutatásban magyar (66,3%) és külföldi tulajdonossal rendelkező cégek (20,7%) is szerepelnek, 250 millió forint feletti árbevétellel, iparág szerint pedig mezőgazdasági (4,3%), ipari (33,3%), építőipari (4,7%) és egyéb szolgáltatás (57,7%) körbe soroltan. A megkérdezettek köre a cégek felsővezetőiből, illetve tulajdonosaiból kerültek ki (tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató, gazdasági igazgató, műszaki igazgató, menedzser, egyéb vezető). Nincsenek képben a cégvezetők Mit tenne, ha a külföldre értékesített termékét az üzleti partnere Magyarországra visszaszállítaná és értékesítené? - tette fel a kérdést az EY a cégvezetőknek. A válaszadók 22 százaléka nem tudja, mit kell tennie ilyen helyzetben. 27 százalék nem foglalkozna az esettel. Forrás: Origo Magyarul a cégvezetők fele elbukott egy gyakorlati kérdés megválaszolásakor, hiszen a körhintacsalást egyáltalán nem utasítja el. Az adóhatóság egyébként ilyen helyzetben a csalásban résztvevő céget ugyanúgy megbünteti, mint a csalást végzőt – hangozott el az EY sajtótájékoztatóján. Azt látjuk, hogy azok a kkv-k, amelyeknek jobban fájhat egy bukás, kevésbé törődnek a céget veszélyeztető kockázatokkal, mint a nagyok – mondta Bíró Ferenc. A kutatásból kiderül, hogy a cégvezetők érzékelik, de mégsem törődnek a vállalati visszaélésekkel. Let's block ads! (Why?) Forrás...
