Az észak-koreai zseblámpa Az ország vezetése 2012-ben eldöntötte, hogy ideje végezni az Észak-Korea ellen lázító, az országból néhány évvel korábban a déli szomszédba emigrált Park Szanghakkal, így egy bérgyilkost küldtek a munka elvégzésére. A férfit természetesen pillanatok alatt elkapták a dél-koreaiak, és legnagyobb meglepetésre a szokásos kétféle gyilkos toll (az egyik mérget fecskendez az áldozatba, amely előbb megbénitja, majd megöli, a másik pedig egy mérgezett golyót lő ki) mellett egy zseblámpát is találtak. A fura fegyverről gyorsan kiderült, hogy az egyik végén három cső húzódik, melyek mindegyikéből gombnyomásra egy-egy golyó távozik. A díszes gyűrűbe épített pisztoly A századfordulón divatossá vált Dyson LePetit gyűrű sokkal veszélyesebb annál, mint ahogyan első pillantásra kinéz, hiszen egy hatlövetű, .22-es kaliberű pisztoly bújik meg benne. A KGB által a hidegháború idején használt Halál Csókja, a rúzsnak látszó testbe bújtatott 4.5mm-es pisztoly Ez nem egy pipa Ez pedig nem egy René Magritte-olajfestmény. Az amerikai és az orosz, illetve a szovjet titkosszolgálat is rengeteg pipának álcázott .22-es kaliberű fegyvert készített az elmúlt évtizedekben, hiszen a rengeteg utcán pipázó férfi közt teljesen természetesnek hatottak vele, a XXI. században azonban nem lenne épp a legszerencsésebb ötlet használni őket. A bolgár esernyő A biológiai fegyverek egyik hagyományos hatóanyagát, ricint tartalmazó, alig 1,5 milliméter átmérőjű fémgolyót kibocsátó Bolgár Esernyőt nem meglepő módon a bolgár titkosszolgálat fejlesztette ki a KGB segítségével. A platinából és irídiumból készült golyón két apró lyuk volt, melyekben körülbelül 500 mikrogramm ricin lapult egy, a testben felolvadó viasz- vagy cukorréteg mögött. A Markov-gyilkosság Ezzel az eszközzel követték el a nagy port kavart Markov-gyilkosságot is, mely során a hatvanas évek legnépszerűbb bolgár tévékommentátorát, az íróként is ismertté vált Georgi Ivanov Markovot iktatták ki. A férfi a bolgár vezető, Todor Zsivkov személyes kedvence volt, de a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kiábrándult országából és a kommunizmusból, majd emigrált, és a Szabad Európa Rádió, a Deutsche Welle és a BBC munkatársa lett. Éveken át kritizálta Bulgáriát és Zsivkovot, amelyet egy 1978-ban kapott halálos fenyegetés ellenére sem fejezett be. A fenyegetés szeptember 7-én valósággá vált: Markov egy Waterloo Bridge-hez közeli buszmegállóban várakozott, mikor combján hirtelen fájdalmat érzett. Megfordulva egy esernyős férfit látott, aki idegen akcentussal elnézést kért és lesietett. Markov később fájdalmat érzett a combjában, másnap pedig kórházba került, mivel magas láza volt, és felduzzadtak a nyirokcsomói. A röntgenképek, a vérkép és más vizsgálatok sem mutattak semmiféle rendellenességet, három nap múlva viszont belehalt a hirtelen történt súlyos szív- és vesekárosodásba. A kommunizmus bukása után megpróbálták felelősségre vonni az egykori belügyminisztert, Dimitar Sztojanovot, valamint az országot 1962-1971 közt vezető Zsivkovot, de a dokumentumok a vizsgálatot megelőző tizenegy év során eltűntek, a koronatanút, a merénylet idején belügyminiszter-helyettesként dolgozó Sztojan Sztavov ezredest a tárgyalás napján holtan találták, Zsivkov pedig beszámíthatatlannak és szenilisnek bizonyult. Az elektromos cigarettásdoboz A ciánba mártott golyót kilövő cigarettásodobozt Nikolaj Koklov szovjet kém kapta a KGB-től, akit 1954-ben egy antikommunista agitátor kiiktatására küldtek Nyugat-Németországba. Koklov meg is érkezett, de ahelyett, hogy elvégezte volna a rá bízott feladatot, inkább emigrált. A kabátgombok császára A britek, a szovjetek és az amerikaiak egymástól függetlenül fejlesztették ki a kabátgombot utánzó fényképezőgépet, melyet egy távkioldót használva zsebre tett kézzel használhattak a kémek. Kutyaszarba léptem, szerencsém lesz! A XX. század folyamán az első pillantásra kutyaguminak tűnő, belül üreges tárgyak elsőrangúnak bizonyultak különböző titkos üzenetek célba juttatására, hiszen az utcán talált barna dolgokat az emberek úgysem szokták felszedni. Hasonló elvet alkalmaztak Vietnamban is, ott különböző pontokat jelöltek meg tigrisürüléknek tűnő dolgokkal, amelyek varázsütésre jelzőfénnyé alakultak. Kihagyhatatlan ráadás-sztori: A CIA és az éles fülű kémmacskák A CIA hatvanas években Operation Acoustic Kitty néven indított kísérlete olyan macskák kiképzését tűzte ki célul, melyekkel észrevétlenül hallgathatják le a célpontjaikat. A macskák egyórás operáció során fülkagylóba helyezett mikrofont és nyakszirtre erősített rádiós jeltovábbítót kaptak, hosszú szőrük alatt pedig egy, a farkuk hegyéig tartó, természetesen hajlékony antennát helyeztek el. A több, mint húszmillió dollárt felemésztő projektnek azonban több apró hátulütője is volt, mint például az öntudatos állatok nem voltak olyan együttmüködőek, mint például a kutyák, így a képzés komoly nehézségekbe ütközött. A végső lökést a pénzt magába fekete lyukként szívó kísérlet leállítására az első felkészített kémmacska akciójának sikertelensége volt: két, padon ülő férfi beszélgetésének kihallgatása helyett a macska az útra tévedt, ahol azonnal elütötte egy taxi.
