Asztronómiai szempontból készen állnánk a jégkorszakra – mondta Andrey Ganopolski, a Postdami Klímahatás-kutató Központ munkatársa. A Föld Nap körüli pályája ugyanis változó, így a bolygót érő napsugárzás is változó mértékű. A jelenlegi körülmények mellett a jégkorszak bekövetkezhetne, ám a másik kritikus tényező – a levegőben lévő szén-dioxid mértéke – megakadályozza ezt, állapították meg kutatók az előző, tizenkétezer évvel ezelőtti jégkorszak vizsgálatával. Már az ipari forradalom során kibocsájtott szén-dioxid is húszezer évvel tolta volna el a jégkorszakot. Az akkori mennyiség azóta majdnem megduplázódott: az a közel 500 gigatonna, amit azóta juttattunk az atmoszférába, akár ötvenezer évvel is késleltetheti a globális fagy kialakulását – olvasható a BBC-n. A Földön 2 és fél millió éve váltakoznak jégkorszakok és interglaciális (jégkorszakközi) időszakok. Az emberiség most már több tízezer évvel előre képes befolyásolni a földtani folyamatokat – mondta Ganopolski. Chris Rapley, az University College of London professzora szerint a bolygó a legújabb, “antropocén” földtörténeti korba lépett – a szó utal arra, hogy a természetes folyamatokat már az ember alakítja.