Egy új tanulmány szerint nem csak a halványkék, hanem a narancssárga pöttyöket is érdemes figyelniük a földönkívüli élet után kutató csillagászoknak. Mivel a Föld az egyetlen olyan bolygó, amelyről biztosan tudjuk, hogy van rajta élet, a lakható világok után kutató csillagászok kézenfekvő módon olyan planétákra vadásznak, amelyek nagyon hasonlítanak a miénkre. Nagy teljesítményű távcsövekkel fürkészik az eget más „halványkék pöttyök” után kutatva. Pedig a narancssárgákra is odafigyelhetnének – legalábbis aszerint a tanulmány szerint, amelyet nemrég jelentetett meg Giada Arney, a University of Washington tudósa. Arney fő kutatási területe az Archaikum: az a földtörténeti időszak, amikor a bolygónk még nagyon fiatal volt. A kutató az elmúlt években geológiai adatok és számítógépes modellek segítségével próbálta kikövetkeztetni, hogyan nézhetett ki a Föld cca. 2,5 milliárd évvel ezelőtt. Kutatásainak eredményeit az Astrobiology című lapban tette közzé. Az Archaikumban a Föld atmoszférája még nagyon kevés oxigént tartalmazott, viszont annál több volt benne a metán. Olyannyira, hogy ha vissza tudnánk menni abba az időbe, csak elegendő oxigénnel és a rendkívül intenzív napsugárzásnak ellenálló védőruhában tudnánk életben maradni. Viszont gyönyörködhetnénk a szokatlanul narancssárga égben: a számítógépes modellek szerint ugyanis a metángazdag atmoszféra vastag szénhidrogén-ködbe burkolta a bolygót. Ez a köd egyébként az űrből is látható volt, és a kutató szerint leginkább az ipari városokat beborító szmoghoz hasonlíthatott. A légköri metán kétféleképpen keletkezhet: vagy geológiai folyamatok következtében (mint például a Szaturnusz Titán nevű holdja esetében, a szerk), vagy a biológiai szervezetek termelik. Ami azt jelenti, hogy ha narancs ködben úszó égitesteket találunk, nem elképzelhetetlen, hogy van rajtuk élet – vagy legalábbis alkalmasak lehetnek az élet fenntartására.
