Szolnoknál az 1562-ben épült török kori fahíd cölöpmaradványai kerültek elő a vízből, így újabb kutatásokat végezhetnek a szakemberek. A török kori építmény az ország első állandó Tisza-hídja volt. A cölöphíd a bal part közelében, a jelenlegi közúti Tisza-hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt – mondta el az MTI-nek Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze. Többször előkerültek már a cölöpök A facölöpök – már amennyire a vízben megállapítható volt – kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formáját mutatták, tehát megmunkálatlanok. A folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, hogy felső részük szárazra került. [SIZE=x-small]MTI / Mészáros János[/SIZE]A debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával kijavították. Háromdimenziós modell készül Augusztus 14-én, pénteken újabb kutatás zajlik a területen, amelynek célja - a hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével - a cölöphíd háromdimenziós modelljének elkészítése. A kutatást a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai végzik a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) adatai szerint kedden Szolnoknál mínusz 273 centiméteres a Tisza vízállása, amely nem sokkal marad el a 2003-ban mért mínusz 279 centiméteres negatív rekordtól. A fahidat akkor, a 2003. augusztusi rendkívül alacsony vízállásnál fedezte fel egy szolnoki lakos.
