A kutyák több ezer év alatt váltak az ember tökéletes társaivá: az állatok önzetlenül követnek minket a fürdőszobába, feltétel nélküli hűséget tanúsítanak. Háziasításuk már lényegében befejeződött. A technológia térnyerésével az ember elkezdett magának immár társakat építeni, robotok formájában. Először a bádogszerű masinák bukkantak fel a nyolcvanas években, majd egyre inkább humanoid jellemzőkkel kezdték felvértezni a szerkezeteket, hogy az emberek könnyebben elfogadják őket, na és persze a mesterséges intelligencia is eddig nem ismert távlatokat nyitott meg. Mára eljutottunk a személyiségekkel felszerelt szexrobotokig, sőt addig, hogy néhányan már érzelmileg is elkezdtek annyira kötődni hozzájuk, hogy családtagként tekintenek rájuk. A CSALÁD KEDVENCE Már 1982-ben is azzal próbálták vonzóvá tenni a lakásba költöző robotokat, hogy azok az ember kényelmét szolgálják, olyan feladatokat végeznek el majd helyettünk, amiket mi kevésbé szeretünk, emellett pedig szórakoztató társakká is válnak. Itt van például egy reklám 1982-ből az Omnibot MK II-ről, amely a felvételen begurul a nappaliba és frissítőket szolgál fel a család apraja-nagyjának. Az ehhez hasonló retrofuturisztikus videókból nincs hiány. A nyolcvanas években még arról szolt a tudományos diskurzus, hogy a robotok a barátaink lesznek, sőt, a legjobb barátaink, vagy akár a családunk részei, és minden generáció megkapta maga „robotos” ígéretét, amely végül aztán nem teljesült. Ez az elmúlt években változott meg jelentősebben, a fejlettebb, finomabb kialakítású otthoni társrobotok eljövetelével és a mesterséges intelligencia fejlődésével. HIRDETÉS A korabeli reklámokkal és víziókkal több baj is volt: nem reprezentálták megfelelően a robotok akkori képességeit. Manapság már kedvezőbb áron kaphatók az otthoni robotok, de azért nem sokkal, ha azt vesszük figyelembe, hogy például mennyivel olcsóbban hozzáférhetők mondjuk a számítógépek, vagy az okostelefonok. Google Home okoshangszóró – Forrás: Google Napjainkban a pittyegő masinák helyett jellemzőbb trend lett az automatizáció és a virtuális asszisztens megjelenése. Ezek pont azokat a feladatokat látják el, amikben egy háztartási segédrobot hasznos lehet a mindennapokban. Virtuális asszisztensekkel lekapcsoljuk a lámpákat, kereshetünk az interneten, szabályozhatjuk a fűtést, parancsra zenét játszhatunk le, vagy kérdezhetünk a szoftvertől. Ráadásul a mesterséges intelligencia olyan eszközökbe épül be, mint az okoshangszórók, telefonok, amik már a nappalik részei. Kérdéses, hogy ki akar ezek után egy lakásban kóricáló robotot vásárolni? Manapság már több otthoni robot is akad, de egyáltalán nem számítanak annyira hétköznapinak, mint a többi nappaliban található kütyü. HASONLÍTSON MESEFIGURÁRA, EMBERRE Egy területen viszont sokkal hasznosabbnak bizonyulnak a társrobotok: az idősek és betegek gondozásában, a legtöbb otthoni robot gyártója napjainkban is főleg erre a célra fejleszt. Főleg Japánban okoz gondot a társadalom elöregedése, egyre kevesebb a fiatal munkaerő, nincs, ki gondozza az időseket, ezt a feladatot pedig a robotok képesek lehetnek ellátni. A szerkentyűk egyben enyhítik a magány érzetét is. ASUS ZENBO – Forrás: AFP Például a Softbank nevű cég Pepper nevű humanoid robotjáról korábban már sokat hallhattunk, Japánban a mindennapok részévé vált. A 120 centiméter magas, 28 kilogramm súlyú Pepper a világ első olyan robotja, ami képes az emberek érzelmi reakcióinak és testbeszédének olvasására. Használják bolti és reptéri kisegítőként, pultosként, illetve kórházakban idősek gondozására, és buddhista papként is levezényel komplett ceremóniákat, korábban egy galérián keresztül mutattuk meg, hogyan vált a mindennapok részévé:
