Tudomány Az antioxidánsoktól nem klimaxol a termeszkirálynő

A termeszkirálynők hatékony antioxidáns-védelme lehetővé teszi, hogy a dolgozóknál tovább éljenek a termékenységük megőrzése mellett.


A rovarok világában az összes faj közül a termeszek királynői élnek a legtovább, akár 30-50 évig, miközben az ugyanahhoz a bolyhoz tartozó, szaporodásra képtelen nőstények 1-2 év után elpusztulnak. A termeszkirálynőknek ugyanakkor a termékenységük is óriási: akár napi 40 ezer petét rakhatnak.

A közösségalkotó rovarfajok esetében az eltérő kasztokba tartozó egyedek között biológiai és életmódbeli különbségek vannak, ezek régóta ismeretesek. A hangya- és darázscsalád(ok)ban a terméketlen nőstények a dolgozók; a termékeny hímek a herék; a termékeny nőstény(ek) pedig a királynő(k). Ezzel szemben a termeszeknél a kolóniaalapító király és királynő monogám kapcsolatban él akár évtizedekig, utódaik a nemzőképtelen nőstények és hímek (dolgozók és katonák).

A termékeny és terméketlen nőstények élettartama közötti különbséget okozó sejtszintű folyamatokról még keveset tudunk. Hangyákkal és mézelő méhekkel egy ideje folynak már kutatások, de a termeszekkel kapcsolatban az első vizsgálatot nemrég végezték a japán Yamaguchi Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLOS ONE szabad hozzáférésű online tudományos folyóiratban tették közzé.



Bár sokan még mindig “fehér hangyáknak” nevezik őket, a termeszek nem a hangyákkal állnak rokonságban, hanem a csótányok rendjébe tartoznak. Több mint 3000 fajuk van, képviselőik az összes kontinensen megtalálhatók, kivéve az Antarktikát (a fehér nyilat a királynőkre mutatnak)

Forrás: Tasaki et al (2017)
Kivédik a kamikaze-molekulák támadását


Hosszú ideig élnek, ráadásul termékenységüket végig megőrzik a termeszkirálynők, amelyekről azt feltételezik, hogy ezt részben egy hatékony antioxidáns mechanizmusnak köszönhetik. A japán kutatók a távol-keleti szigetországban honos Reticulitermes speratus nőstény egyedeit vizsgálták, hogy kimutatható-e bennük oxidáció okozta sejtkárosodás.

A külső (sugárzás, légszennyezés stb.) vagy belső (például anyagcsere) forrásból a szervezetben megjelenő szabad gyökök olyan "kamikaze-molekulák", amelyeknek van egy párosítatlan elektronjuk, ezért rendkívül agresszíven mihamarabb kémiai reakcióba akarnak lépni más sejttel elektronszerzés céljából – ezzel azonban rongálják a sejtet. A szabad gyökök károsító hatását az antioxidánsok képesek bizonyos mértékig ellensúlyozni: ezek olyan vegyületek, amelyek késleltetik vagy gátolják az oxidációt.

A japán szakemberek az élethosszt megalapozó öregedésgátló folyamatot kutatva megmérték a R. speratus nőstény termeszek oxidatív károsodásra utaló jeleit, és kiértékelték az enzimaktivitásukat. Kiderült, hogy a termeszkirálynők génállományában alig tapasztalható oxidatív károsodás. A termékeny nőstényekben két gén fokozott működése következtében nagyobb mennyiség volt két antioxidáns hatású enzimből, a katalázból és a peroxiredoxinból.

A kutatók feltételezése szerint a termeszkirálynők sejtkárosodását megakadályozó enzimeket előállító hatékony antioxidáns-rendszer az oka, hogy rendkívül magas termékenységük dacára sem "használódik el" a szervezetük, és nem öregednek olyan mértékben, mint terméketlen nőstény társaik. Az említett enzimek az emlősökben, így az emberben is megtalálhatók, egyebek mellett bizonyos krónikus gyulladásos folyamatok gátlásában játszhatnak szerepet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...