Húsz éve halt meg Iharos Sándor közép- és hosszútávfutó, tizenegyszeres világcsúcstartó atléta (fenti képünkön balra), akit eddig egyetlen magyarként választottak meg 1955-ben a világ legjobb sportolójává. 1930. március 10-én Izrael Sándor néven látta meg a napvilágot Pestszentimrén. A második világháború után a Gamma Műveknél szerzett műszerész szakvizsgát, és itt kezdett el atletizálni is. Alkatánál fogva rögtön eldőlt, hogy futó lesz belőle, tizenöt évesen már versenyeken indult. Először a BEAC és a Bp. Haladás színeiben szerepelt, majd 1950-ben a legendás edző, Iglói Mihály keze alá került, akinek személyes kedvence lett. Egy évvel később - a Budapesti Honvéd versenyzőjeként - 1500 méteren második lett az országos bajnokságon. Nem volt kit lehajráznia Nem indult csodafutónak, de rendkívül szorgalmas volt, és mindent az atlétikának rendelt alá. Egyenletesen fejlődött, rendkívül jól bírta az iramot, a versenyeket rendszerint nem a végén döntötte el, mert addigra már nem maradt mellette senki, akit le kellett volna hajráznia. 1952-ben kijutott a Helsinkiben rendezett olimpiára, ahol nem ért el helyezést, de még ebben az évben megfutotta első országos csúcsát 2000 méteren. Első egyéni világcsúcsát 1955-ben futotta 3000 méteren. 1953 és 1960 között tízszeres magyar bajnok, tizennégyszeres magyar rekorder és tizenegyszeres világrekorder volt. Az 1955-ös év volt a legeredményesebb éve, amikor egyetlen idényben egészen tízezer méterig minden világcsúcsot megjavított, rajta kívül a finn csodafutó, Paavo Nurmi volt csak képes arra, hogy egyszerre tartson minden világcsúcsot 1500 métertől 10 000 méterig. Iharos Sándort abban az évben - a magyarok közül elsőként és mindmáig egyedüliként - a világ legjobb sportolójává választották, s megkapta a sportvilág "Oscar-díjának" számító Helms-díjat. (A korra jellemző adalék, hogy idehaza a hét világcsúcsért összesen ötezer forintot kapott jutalomként.) A legendás edző, Iglói csapata - Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes - 31 magyar bajnoki címet szerzett, s olyannyira uralták az 1956-os olimpia előtti évben a férfi közép- és hosszútávú mezőnyt, hogy az amerikai Time magazinban "Öt Elvtárs" címmel írtak róluk. Iglói kiválóan értett a formaidőzítéshez és versenyzői motiválásához, állítólag azt is megmondta nekik, mikor és milyen távon kell világcsúcsot futniuk. (Iharos később elmondta: mivel futótársaival együtt mind katonák voltak, a Magyar Néphadsereg napján sztahanovista felajánlásból világcsúcsjavítást kellett bejelenteniük, amit sikerült is végrehajtaniuk.) Forrás: masz.hu Rózsavölgyi (b) és Iharos (j) a kor két kiemelkedő alakja volt Iharost azonban a tétversenyeken elkerülte a szerencse. Két Európa-bajnokságon vett részt, de a hatodik helynél előrébb nem végzett. A melbourne-i olimpia előtt esélyesnek számított, de - máig tisztázatlan okokból - végül nem utazhatott el a csapattal. A játékok után edzője és mentora, Iglói nem tért haza Ausztráliából, a csalódások derékba törték Iharos karrierjét. Rövid ideig megpróbált Rózsavölgyivel együtt edzeni, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen, így kivált a csapatból. Ezután korábbi formájához képest csak közepes eredményeket ért el, az 1960. évi nyári olimpiai játékokon 5000 méteren tizedik, 10 000 méteren tizenegyedik lett. Utolsó világcsúcsát 4x1 mérföldön 1959-ben érte el. Visszavonulása után, 1962-ben atléta szakedzői oklevelet szerzett, majd 1964-től 1970-ig a Központi Sportiskola (KSI) atlétikai szakosztályának alapítójaként és vezetőedzőjeként több magyar bajnokot nevelt: Munkácsi Antónia, Csipán Borbála és Orosz Irén többszörös magyar bajnokok. Ezután sok foglalkozást kipróbált, és visszavonultan élt 1996. január 24-én bekövetkezett haláláig. Interjú Iharos Sándorral: 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott. 1995-ben kézlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, bekerült a BHSE Halhatatlanok Klubja tagjai közé. A Magyar Posta 2005-ben emlékbélyeget bocsátott ki "Iharos Sándor: 1955-ben a világ legjobb sportolója" felirattal. 2008-ban Pestszentlőrinc-Pestszentimre posztumusz díszpolgára lett. Emlékére évről évre megrendezik az Iharos-emlékversenyt, nevét viseli a Bp. Honvéd SE - Iharos atlétika pálya és az Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum.
