A Binghamton Egyetem valamint a New York-i Állami Egyetem kutatói olyan technológiát hoztak létre, amely a szívritmus alapú jelszórendszerre épül. Zhanpeng Jin, a Binghamton Egyetem mérnökinformatikusa szerint a tradicionális titkosítási módszerek összetettségük valamint magas költségük miatt nem alkalmasak a telemedicinába és a mobil egészségügyben való bevezetésre. Az új ellátási rendszerek viszont fokozatosan váltják fel a klinikai egészségügyet, éppen ezért lenne szükség egy olyan biztonságos felületre, ahonnan az orvosok gyorsan beszerezhetik a szükséges információkat. Jin kutatócsapatával arra jutott, erre a feladatra egy EKG-alapú elektronikus biztonsági rendszer tökéletes lenne. A bevett titkosítási eljárások sok esetben igen költségesek, ráadásul egy ilyen algoritmus létrehozása komoly informatikai szakértelem mellett is időigényes. A Binghamton Egyetem kutatói emiatt most a kódoláshoz nem valamilyen számítógépen előállított jelrendszert, hanem a kísérletben résztvevők EKG-hullámait használták fel. Mivel az emberek szívizom-összehúzódása egyedi, az ekkor keletkező elektromos feszültség mértéke is igen változatos. Éppen ezért az EKG-hullám mindenki esetében más és más, tehát a görbe alkalmas az egyéni titkosításra. Az EKG-jel az egyik legfontosabb és leggyakoribb paraméter, amelyet begyűjtenek és elemeznek, hogy felmérjék a páciens egészségét – állapította meg Jin. A kutató hozzátette, azzal, hogy a klinikák rögzítik, majd az elektromos rendszerbe is feltöltik ezeket az adatokat, nekik csak annyi feladatuk marad, hogy kóddá alakítsák a hullámokat. Éppen ezért a szakértő szerint a titkosítás során nem keletkeznek megterhelő pluszköltségek. Könnyen elképzelhető, hogy a jövőben a beteg saját szívverése válhat majd a védett egészségügyi adatai jelszavává. Az új rendszert Jin és kollégái egy korábban kidolgozott módszer alapján hozták létre. Akkor a szakértők az emberek agyának egyedi lenyomatát használták fel jelszóként ahhoz, hogy épületekbe és számítógépekbe léphessenek be. Jin szerint kutatásuk egy új biztonsági rendszer megteremtése, valamint a személyre szabott egészségügy fejlesztése szempontjából is rendkívül hasznos. Bár a módszer igen ígéretesen hangzik, azért lehetnek problémák a megvalósítással. Az évek során ugyanis az öregedés vagy a betegségek miatt változhat a páciensek EKG-hulláma. A kutatók következő célja éppen ezért az, hogy olyan rendszert dolgozzanak ki, melyek figyelembe veszik ezeket a változókat. (Via: Science Daily)
