A legfontosabb, hogy növekedjen a gazdaság és hogy ne legyen terrorizmus. Ezek a fő okok, amiért az emberek kevesebbet törődnek az éghajlattal, mint hat éve. Kedden nyit a párizsi klímacsúcs, nem túl jó előszelekkel. Jobban izgatja a bolygó lakosságát a Black Friday, hogy olcsón vehessenek plazmatévét, mint az, hogy pár évtized múlva tízmilliós városok fognak a tengerben úszni és gajra megy a komplett éghajlat. Legalábbis ez derül ki abból a húsz országban elkészített közvélemény-kutatásból, amit a GlobeScan készített, a BBC meg leközölt. A húszból mindössze négy olyan állam létezik, ahol most, napokkal a párizsi klímacsúcs kezdete előtt többségben vannak azok, akik támogatják kormányukat valami komoly intézkedésben, kibocsátás-csökkentésben. 2009-ben, a koppenhágai csúcs előtt ezzel szemben nyolc ilyen állam volt. A megkérdezettek kevesebb mint fele vélte úgy, hogy a klímaváltozás nagyon súlyos probléma, 2009-ben ez még 63 százalék volt. Koppenhága, a nagy csalódás 2009 márpedig nagy kudarc volt, mindenki nagy szavakkal érkezett és üres kézzel távozott. Koppenhága után a mostani találkozót COP21-nek nevezik (hiába tartják Párizs elővárosában), és azt tartják, ez a legnagyobb esély hat éve, hogy a világ országai kiegyezzenek egy nagyszabású tervben. Fontos, hogy az óriási kibocsátók, azaz Kína és az USA vezetői is programokat indítottak, ez különösen a légszennyezéstől szenvedő Kína esetén releváns. Mindenesetre szomorú tény, hogy jelenleg csak a kanadaiak, franciák, spanyolok és britek többsége véli úgy, hogy az országaiknak a klímaváltozás elleni küzdelem élcsapatába kéne tartoznia. A spanyoloknál 2009-ben még csak 25 százalék volt az arány, most 57 százalék. Nagyot nőtt a klímaharc támogatói tábora Orosz- és Törökországban is. Csökkentést mutat ezzel szemben Kanadában, Kenyában, Ausztráliában, Németországban és Kínában is. Ez utóbbiban 37-ről 18 százalékra esett vissza a támogatók aránya. Gazdaság és terrorpánik, ez kell a népnek Lionel Bellier a GlobeScantól is azt mondta, a közvéleményt nem érdekli annyira a klímaváltozás, sőt a klímacsúcs sem. Ami még elkeserítőbb, hogy trendekről van szó, azaz egyre kevesebb ember szeretne komoly fellépést. A felmérés szerint amúgy a gazdasági válság okozta ezt a nihilizmust, arról nem is beszélve, hogy a párizsi terrortámadások után most mindenki a terrortól retteg. Yvo de Boer, a koppenhágai csúcs ENSZ-titkár elnöke is azt mondta, nincs min meglepődni. 2009 óriási kiábrándulás volt, mindenki lelkes volt, eredményt és globális összeborulást várt, de a politika persze mindent borított, na meg bejött a válság is. Ráadásul több államban az a népszerű álláspont, hogy a törékeny gazdasági növekedést aláaknázhatja, ha túl sok pénz megy el a fenntarthatóságra. Kína gazdasága lassul, így nem is csoda, hogy náluk sokkal több lett a klímaszkeptikus.
