[center:17hyetu8]Az emberek teljesen elszakadtak a természett?l A vad?rök szerint a nemzeti parkok látogatói nincsenek tisztában azzal, hogy az új generációs "elektronikus kütyük" milyen kellemetlen, s?t életveszélyes helyzetbe sodorhatják ?ket. Az amerikai Cathy Hayes saját kárára viccel?dött, amikor kísér?jével becserkészett egy legelész? bölényt a Yellowstone Nemzeti Parkban. A találkozást videokamerán rögzítette, és felvétel közben tréfásan még is megjegyezte: "Donaldnak most fogják vérét ontani!". A férfi ugyanis megpróbált egészen közel settenkedni az egytonnás vadállathoz, hogy képeket készítsen saját gy?jteménye számára. Másodpercekkel kés?bb azonban bölény hirtelen leszegte a fejét, patájával néhányszor megkaparta a földet, majd nekirontott - Cathynek. "Kilenc-tíz méterre lehettünk, éppen ráközelítettem a kamerával. Sajnos nem voltam elég messze, mert ezek az állatok roppant gyorsak" - emlékezett vissza a n? a YouTube videomegosztó portálra feltöltött beszámolójában a szörny? élményre. Zúzódásokkal és kisebb sebekkel sikerült megúsznia a támadást. Az ilyen és hasonló esetek egyre szaporodnak az amerikai nemzeti parkokban. Az Egyesült Államok páratlan szépség? nemzeti parkjaiban se szeri, se száma az "elcsábult" látogatóknak, akik medvéket etetnek, fényképek kedvéért bölények hátára ültetik gyerekeiket, gejzírekbe mártóznak, noha tábla figyelmezteti ?ket a víz forró h?mérsékletére. A vad?rök szerint a korszer? technológia sokszor sodorja veszélybe a látogatókat. Nemrég egy francia tinédzser szenvedett súlyos sérüléseket, amikor 25 métert zuhant a Grand Canyon egy szakadékába. A fiú egy fotó kedvéért addig-addig hátrált a sziklán, míg végül elfogyott lába alól a szilárd talaj. A park?rök számtalan olyan esetet tudnak említeni, amikor látogatók mobilon hívták ?ket valamelyik hegytet?r?l, frissít?t vagy útbaigazítást kérve. "Azt hiszik, azért, mert vannak elektronikus eszközeik, elkövethetnek mindenféle butaságot, úgyis megmentjük ?ket - fogalmazta meg véleményét Jackie Skaggs, a wyomingi Grand Teton Nemzeti Park szóviv?je a The New York Timesnak. "Nem egyszer kapunk hívásokat olyanoktól, akik felkapaszkodtak a hegy tetejére, de közben rosszra fordult az id?járás, így nem tudják, hogyan ereszkedjenek le, ezért azt kérik, küldjünk valakit, hogy lekísérje ?ket. Általában az a válaszunk, hogy bizony fenn kell tölteniük az éjszakát..." A nemzeti parkszolgálat nem tartja nyilván, hogy keres?- és ment?akcióik - amelyek 2009-ben tet?ztek 3500 bevetéssel - milyen mértékben állnak összefüggésben a technológiával. Az viszont érezhet?, hogy háttérbe szorultak az olyan "régimódi", megszokott indokok, mint például a sötétség beállta vagy állatok váratlan felbukkanása. A szolgálat persze elismeri, hogy az új technológiák el?nyöket is rejtenek, és akár életet is menthetnek, ha valaki valóban nagy bajba került. A parkok is élnek a modern eszközök alkalmazásával, többek közt vannak olyan helyek, ahová kamerákat telepítettek, hogy az érdekl?d?k online figyelhessék meg a természeti csodákat. Így buktak le azok a férfiak, akik a Yellowstone park Old Faithful nev? gejzírébe vizeltek. Az ott elhelyezett kamera ugyanis él?ben közvetítette csínytevésüket, és a számítógépek el?tt ül?k értesítették a parkot. Egy olyan korban, amikor az emberek csak televíziós m?sorok révén ismerik meg a vadont, nemigen tudják felbecsülni a rájuk leselked? veszélyeket. Áprilisban két Las Vegas-i fiatalember halt meg a Utah állambeli Zion Nemzeti Parkban, ahol saját maguk eszkábálta hajóval akartak raftingolni a Virgin folyón. A vizsgálat felfedte, hogy nem volt gyakorlatuk sem a vadvízi evezésben, sem pedig a táborozásban. Nem volt náluk elég étel, mint ahogy az éjszaka átvészeléséhez alkalmas felszerelés sem. Mint kiderült, a fiatalok egész útjukat videóra akarták venni, hogy aztán a felvételeket beküldjék a Man vs. Wild (Ember a vadon ellen) cím? m?sorba. A park?rök szerint el?fordul az is, hogy valaki helymeghatározó készülékkel és mobiltelefonnal, de vajmi kevés felszereléssel, például kis mennyiség? vízzel érkezik táborozni, aztán egyszer csak bajban találja magát. "Láttunk már olyat, hogy a látogató inkább a GPS készülékére támaszkodott, ahelyett, hogy hitt volna a józan eszének, térképet vagy irányt?t igénybe véve" - idézte fel Kyle Patterson, a Sziklás-hegység nemzeti parkjának szóviv?je. A park?rök számára az egyik legidegesít?bb és legzavaróbb az a m?holdas eszköz, amellyel tulajdonosa képes vészjelzéseket küldeni, ám kétirányú kommunikációra nem alkalmazható. Az illet? bármikor megnyomhatja - akár véletlenül, akár megfontolatlanul - a pánikgombot, a hatóságok pedig ilyenkor kénytelenek a vészhelyzetnek megfelel? el?írások szerint cselekedni - még akkor is, ha valójában nincs is vészhelyzet. Tavaly ?sszel két férfi, akik tinédzser korú fiaikkal túráztak a Grand Canyon Nemzeti Parkban, nyomta meg a pánikgombot. A park?rök helikopterrel indultak megmentésükre, ám kiderült, hogy csak víz kellett nekik. A kirándulók következ? este ismét leadták a vészjelzést. A nemzeti park ment?helikoptere azonban a sötétedés miatt már nem tudott felszállni, így az arizonai közbiztonsági szolgálat gépe emelkedett a magasba éjjellátó felszereléssel. A személyzet megtalálta a csoportot, amelynek tagjai bevallották: csak féltek a dehidratálódástól, mert sósnak érezték a vizet... Az esetr?l szólva a park képvisel?je elmondta, hogy a helikopteres mentés óránként 3400 dollárjukba - közel hétszázezer forintba - kerül. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy amikor a túrázók a rákövetkez? reggel is m?ködésbe hozták a gombot, a park?rök felszólították ?ket, hogy haladéktalanul hagyják el a park területét, a csoport vezet?jét pedig bíróság elé idézték "veszélyes körülmények teremtésének" gyanújával.[/center:17hyetu8]