Gyerekpornó, drogok és a WikiLeaks - röviden ez a dark net. Jamie Bartlett, a brit Demos munkatársa Budapesten magyarázta el, miért nem jelent veszélyt a titkosított internet a demokráciára. Indítsunk az elejéről. A dark net az alapjául szolgáló technológiát, a Tor hálózatot az amerikai haditengerészet fejlesztette ki a kilencvenes évek végén. Nagyon leegyszerűsítve úgy működik, hogy csak a kommunikációs lánc utolsó szeme tudja összerakni a teljes képet, a közvetítő szerepét betöltő gépek soha nincsenek birtokában a teljes információnak, és a valódi feladót sem ismerik. A haditengerészet azért találta ki ezt az egészet, hogy bárhol, bárkivel és bármilyen számítógépet használva lenyomozhatatlanul kommunikálhasson. Aztán, mivel a dolog annál hatékonyabb, minél többen alkotják a hálózatot, fogták az egészet, és mindenki számára elérhetővé tették. 2006 óta a Tor Project nonprofit szervezet gondozza, a finanszírozás oroszlánrésze viszont még mindig az amerikai kormánytól származik. A rendszer ennek ellenére gyakorlatilag feltörhetetlen, egyetlen hátránya, hogy nagyon lassú a működése. A Tort letöltve válik hozzáférhetővé az internet sötét oldala, a különböző .onion domének alatt. 24.hu / Neményi Márton A nagy testvér nem figyelhet Szabadság és biztonság a digitális világban Jamie Bartlett, a brit Demos munkatársa, a Telegraph újságírója volt az Európa Pont vendége a Millenárisban kedd este. Bartlett a The Dark Net című könyvével robbant be a köztudatba, amely a titkosított internetről szól. A „titkosított internet” valódi piactérként is funkcionál, a fegyverektől a drogokon, hamis okmányokon át a gyerekpornóig, minden elérhető és megvehető rajta. Főként gyerekpornó és drogok a legnépszerűbb illegális tartalmak. Egyes vélemények szerint az összes illegális tartalom forgalma elérheti az évi 1 milliárd dollárt is. A brit kokainhasználók 70 százaléka például a Toron keresztül szerzi be az adagját, mondta Bartlett. A rendszert jelenleg 3 ezer belső szerveren, napi 3 millió ember használja, és még az ő könyve is szabadon letölthető, de ez őt nem zavarja. A Toron fent van például a WikiLeaks teljes adatbázisa, aktív politikusok korrupciós ügyeivel, ami kifejezetten jó dolog, mondta. A sok rossz mellett ezért sokan úgy tekintenek a hálózatra, mint a szabadság terére, ahol a hagyományos internethasználattal ellentétben, senki sem figyelheti meg őket, és ahol a cenzúra is lehetetlen, mondta. Ott akarják betiltani, ahol cenzúra van A lényeg az, hogy a titkosított internet tökéletesen elrejti a felhasználót a kíváncsi szemek elől, amiből egy sor – politikai, társadalmi, morális – dolog következik. Bartlett kutatási területe is éppen ez. Arról beszélt, hogy a szabad és nyitott társadalmak hogyan tudják egyensúlyba hozni a biztonsági kockázatokat a személyes biztonsággal és az alapvető digitális jogokkal. Szerinte a titkos internet morálisan nem feltétlenül rossz, hiszen rosszra és jóra is lehet használni, bár a rosszban sántikálókat jóval nehezebb elkapni, mint offline, de ezért még nem kellene betiltani az egészet, hiszen a demokrácia nem így működik. A Tort csak ott akarják betiltani, feltörni, ahol politikai cenzúra van. Ilyen hely például Oroszország. Magyar politika az interneten Bartlett dark netes előadása után Inotai Edit újságíróval beszélgetett, illetve a közönség kérdéseire válaszolt. Válaszaiból a magyar vonatkozásúakat emeljük ki, amelyek az új magyar politikai pártok és közönségük internethasználatát elemezték. Általában pedig azt, hogy az új radikális pártok Európában miért használják sokkal jobban a közösségi médiát, mint a hagyományos pártok. És hogy tényleg átalakíthatja-e az életünket, a politikát a közösségi média. 24.hu / Neményi MártonBartlett azt emelte ki, hogy az európai radikális pártok Facebookos üzenetei végletesen leegyszerűsített, és így látszólag sokkal érdekesebb válaszokat adnak, mint a hagyományos pártok unalmas szlogenei. Közönségük is jóval elkötelezettebb irántuk, akik nem bíznak a hagyományos intézményekben, mint a média, az igazságszolgáltatás. Harmadrészt ezen pártok gyors felfutása az alacsony bázisnak is köszönhető, a neten a semmiből tudtak tömegeket elérni rövid idő alatt. Az internet információs hatása máshol is megfigyelhető, például a britek többsége a közvélemény kutatások szerint a Wikipédiát megbízhatóbbnak gondolja a Britannica Encyklopédiánál, holott Bartlett szerint csak arról van szó, az előbbi ingyenes, gyorsan elérhető, míg az utóbbi komoly pénzekbe kerül, ami sokaknak elérhetetlen. Szerinte az is aggasztó, hogy a fiatalok a közösségi médiában hírként tekintenek a politikai üzenetekre is. Azért, mert ezeket a barátaik küldik nekik a Facebookon, akikben megbíznak. Ez veszélyes, mert politikailag radikalizálhatja őket. Nem bíznak a hagyományos intézményekben Bartlett a magyar Political Capitallal végzett egy kutatást 2012-2014 között arról, hogy az új magyar pártok és pártkezdemények, illetve közönségük hogyan használják a netet. A tavalyi kutatásban a Jobbik, az LMP, a Milla, az Együtt-PM, a Kétfarkú Kutya Párt elérését és közönségét is vizsgálták. Kiderült, hogy a Jobbik netes közönsége a legelutasítóbb az magyar intézményekkel (sajtó, igazságszolgáltatás, rendőrség) és az Európai Unióval szemben, míg a Milla a legelfogadóbb. Ugyanakkor nem igaz, hogy a Jobbik netes támogatói többségükben az “átmenet vesztesei” azaz a hátrányos anyagi helyzetben lévő, munkanélküli és alacsony iskolázottságú rétegek lennének. Éppen ellenkezőleg, képzettebbek, mint a nyugat-európai radikálisok, és a párthoz kötődésük inkább kulturális és ideológiai alapon áll, amelyhez képest a materiális, gazdasági ösztönzők másodlagosak. Bartlett egyéb meglátásai: A republikánus elnökjelölt Donald Trumpról először azt gondolta, hogy egy demokrata párti ügynök, aki így akarja lejáratni a republikánusokat. Szerinte Trump az USA-ban azért is népszerű, mert a hívei kifejezetten internet-ellenesek, de egyébként a jelenség nem sok vizet zavar, bár kétségtelenül szórakoztató, és biztos, hogy nem ő lesz az új amerikai elnök. Szerinte fontos kérdés, hogy a Google egyetlen uralkodó szolgáltatóként növelheti-e a demokráciát, ha részvényesei kezében van, akiknek csak a profit a fontos. Összességében igen, mivel a szabad verseny és a demokrácia kölcsönösen összefügg. Ha a Google világuralomra törne, mint ahogy nem akar, a profitja is veszélybe kerülne. A robotok soha nem fogják átvenni az uralmat az emberiség felett, ez egy mítosz. Az Anonimus fatvája az ISIS ellen nem érhet el jelentős eredményeket, hiszen egyrészt ők mindenki ellen harcot hirdetnek, másrészt a titkosszolgálatoknak sokkal nagyobb a kapacitásuk, költségvetésük, így jóval hatékonyabbak is a terroristák ellen, mint az Anonimus. Az interneten a Barbara Streisand-effektus a főszabály. Ha a feléd irányuló negatív kritikát el akarod tüntetni a netről, az csak újabb negatív kritikákat generál. Ezt nevezhetnénk akár Habony Árpád-effektusnak is, tehetnénk hozzá.
