A Csurjumov-Geraszimenko másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm hamut lövell ki. 330 kilométerről fotózták le. Az Európai Űrügynökség (ESA) pénteken közreadta a Rosetta űrszonda Osiris keskeny látószögű kamerájával, körülbelül 330 kilométer távolságból készített kombóképet, amelyen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös látható szerdán, néhány órával azelőtt, hogy elérte a 6,5 éves pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját. A napközeli csúcsintenzitást és az azt követő hetekben megfigyelhető állapotot bemutató képek közül a középsőn megfigyelhető, amint az üstökös másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm hamut lövell ki. [SIZE=x-small]Fotó: MTI/EPA/ESA[/SIZE]Az üstökös 186 millió kilométerre közelíti meg a Napot, ez kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága. A csillag forrósága változásokat okoz az égitestben: felszíne felmelegszik, gázt és port bocsát ki. A mostanihoz hasonló kitörések oka, hogy az üstökös felszíne alatti jég elolvad, majd gőzzé alakul, amely a fokozódó nyomás hatására egyszer csak kirobban a zárt üregből. Andrea Accomazzo, az égitestet vizsgáló Rosetta űrszonda repülési igazgatója szerint bár az üstökös augusztus 13-án közelítette meg legjobban a Napot, aktivitásának csúcspontját csak valamikor szeptemberben éri majd el. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko következő "fordulójában" 6 és fél év múlva repül újra át pályájának Naphoz legközelebbi pontján.
