Igazi stílusgyakorlat a Va-11-Hall-A (tessék a számokat betűsíteni, Valhalla jön ki belőle) névre keresztelt játék, amelyről itt és most, még bármiféle hosszas elmélyülés előtt el kell, hogy mondjuk: nincs benne akció, nem ugrunk át pulton és törjük el a kerületi menősávók mattozott krómfején a sokkolónyakú vodkásüveget. Ha ilyesmit keresünk, akkor irány a Hotline Miami, a Ruiner vagy a Metrocide, ezek ugyanis pont azt a hangulatot és sebességet hozzák. A legsötétebb jövő legcyberpunkabb csaposszimulátora ennél jóval visszafogottabb: Glitch City világában vagy nagyon gazdagok, vagy ezzel ellenkezőleg éppenhogy csak egyensúlyozni tudnak a létminimum szélén: és ahogy sejtjük, közéjük tartozunk mi is. Egy frissen operált macska mellől indulunk el otthonról és nemcsak az szúrja majd ki a szemünket, hogy az ivartalanítás teljesen nullára írta az egyenlegünket (a lakbért meg egy hét múlva kellene utalnunk), hanem az is, hogy a jövőben a nemgazdag emberek olyan telefonokat használnak majd, amelyek kombinálják az Android és a Windows Phone telefonok interfészét, ez már sanyarúbb napokon elég ahhoz, hogy kellően sötét jövőképet vetítsen elénk. Ha ez a kezdés nem lenne elég, tíz perccel műszakváltás után már sejthetjük, hogy minden napunkra azt gondoljuk majd, hogy “ezanapleszavégső”. Ugyanis semmi mást nem kell csinálnunk, csak végig kell hallgatnunk a bárpult elé ülő látogatókat (a taktikaiak orvosi egységén keresztül a főszerkesztőkön keresztül a bár előtt talált ájult lányokon keresztül) és olykor-olykor italt kell nekik kevernünk, jobb esetben meg is tudják mondani, hogy egy sört kérnek vagy egy hideg neonfrappét, rosszabb napokon csak annyit kapunk, hogy „hideg jeges csajos italt kérek és majd meglátom, hogy ízlik-e”. (Az italok kombinálása öt alapanyagból (illetve hatból, ha a jeget is beleszámoljuk) történik, ha elrontjuk a keverés hosszát vagy az alkotóelemek arányát, akkor gond nélkül újrakezdhetjük, a keverés nem időre megy, cserébe nem kapunk pénzbónuszt hibátlan kiszolgálásért, illetve kevesebb jattot is kapunk, amiből kevesebb pénzünk lesz majd lakbérre vagy egyéb, az élet túléléséhez szükséges, de korántsem alapvető tényezőkre. A Va-11-Hall-A előnye tehát, gondolhatjuk, nem a játékmechanikában rejlik, hanem a cselekményben, a sztorikban és a karakterekben. Részeg újságírók, önjelölt megacsajozó niemandok, hisztérikus iskoláslányok, társadalomból szánalmas módon kilógó közszolgák beszélgetéseiből tárul fel a jövő, ami a robotoktól, a nanolehallgatógépektől és a lézerektől függetlenül is túlságosan ismerős problémákat, kérdéseket, válaszokat és pulton csúszásokat dob elénk a képernyőre – gyökerezzen akármennyire az animékben és a cyberpunkban a Sukeban Games játéka, azt már tudhatjuk: minden jó történethez az ismerős problémáknál fogunk becsatlakozni, ez pedig tucatjával szórja a kapcsolódási pontokat. A játék PC, Linux és Mac platformokon egyaránt elérhető, 2016 végére pedig iPad és PS Vita változatokat ígérnek a fejlesztők.
