A Zika-vírus neve néhány hét alatt az ismeretlenségből kitörve körbejárta a világsajtót, és az egyik legrettegettebb kórokozóvá vált. Bár nagy nyilvánosságot csak az elmúlt időszakban kapott, mégis régóta veszélyezteti az emberiséget. A vírust ugyanis már a XX. század közepén felfedezték, és azóta több járványt regisztráltak Ázsia- és Afrika-szerte. Talán nem is gondolnánk, de jó néhány ehhez hasonló, kevésbé közismert betegség pusztít, akár ebben a pillanatban is. Ezekben a vírusfajokban közös, hogy mind zoonózis útján fertőz, azaz olyan betegség, amely állatról emberre terjed és nincs ellenük védőoltás. Egészen megdöbbentő, hogy mennyi, az átlagember előtt ismeretlen kórokozó fertőz nap mint nap. Kismamák rémálma Kezdjük magával a Zika-vírussal. A faj első áldozatát 1947-ben regisztrálták, az ugandai Zika erdő közelében. A betegség felnőttekre általában nem jelent életveszélyt, lázat, ízületi fájdalmat, fejfájást okozhat, igaz, van egy kifejezetten súlyos szövődménye is, amely akár halállal is végződhet. A valódi probléma az, hogy a terhes nők magzatában végzetes rendellenességet eredményezhet: a megfertőzött gyermekek kisfejűséggel születhetnek. Az így világra jött csecsemő túlélési esélye igen kicsi, aki mégis életben marad, annak értelmi szintje csak nehezen lesz fejleszthető. Brazíliában eddig több mint 4 000 torz baba született a vírus miatt. A betegség ellen eddig nem fejlesztettek ki vakcinát. A WHO 2016. február 1-jén globális vészhelyzetnek minősítette a Zika-járványt, sőt, egyes szakértők szerint a kór az ebolánál is nagyobb kockázatot jelent. A vírus már Európában is megjelent, igaz, az itt regisztrált betegek korábban Dél- Amerikában jártak, az emberről emberre való terjedés pedig ritka. A betegség fő hordozói olyan parazita állatok, amelyek gyakran lépnek kapcsolatba az emberrel: az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog. A veszélyeztetett területek pedig épp a két faj által kedvelt trópusi övezetek, illetve a mediterrán öv. Egyelőre megnyugodhatunk: Magyarország nincs veszélyben. A Zika gonosz ikertestvére A Dengue-lázat a Zika-vírust is terjesztő szúnyogok hordozzák. A betegség első feltételezett leírása az időszámítás előtti Kínában, a Csin-dinasztia idején született. A tünetei általában enyhék, szélsőséges esetben azonban a láz mellett heves ízületi fájdalmakat, vérzékenységet is okozhat, szövődményei akár halálosak is lehetnek. Mivel nagyon hasonlít a Zika-vírusra, ezért a Zika megjelenésekor először úgy hitték, a Dengue-lázzal állnak szemben. Hogy a vírus mennyire elterjedt, azt a számok bizonyítják: több mint 100 országban fordulnak elő regisztrált esetek, hogy pontosan hányan betegedtek meg, azt nehéz megmondani. A szám tíz-, de akár százmilliós nagyságrendű is lehet. Erre a betegségre sincs védőoltás, az egyetlen védekezés a csípés megelőzése lehet. A vírus kifejezetten veszélyes csecsemőkre és kisgyermekekre, illetve krónikus betegségekben szenvedőkre. A kórnak egyébként van egy másik hasonló rokona, a Chikungunya-láz, amelyet szinte lehetetlen megkülönböztetni a Dengue-láztól. Igaz, előbbi elsősorban a felnőttekre veszélyes, nem a gyerekekre. Egy könnyen terjedő kór A Lassa-lázat az 1960-as években fedezték fel, Nigériában. A lázat okozó vírus egy Nyugat- és Közép-Afrikában őshonos patkány ürülékével terjed. Bizonyos esetekben elég a levegőben szállingózó, fertőzött széklettel szennyezett port beszívni a megbetegedéshez, így higiénikusabb környezetekben is elkapható. A láz emberről emberre is terjed, természetes lefolyása során influenzához hasonló tünetekkel jár. A kórnál azonban gyakori a szövődmény. A WHO szerint évente 100-300 000 közé tehető a megbetegedések száma, ebből nagyjából 5 000 végződik halállal. Járvány idején a kórházak túlterheltsége, illetve az adott régió fejletlensége miatt a betegség akár a fertőzöttek 50 százalékával is végezhet. A Lassa-láz a többi vírushoz hasonlóan különösen veszélyes a terhes nőkre, illetve a magzatokra. A vírussal fertőzött kismamáknál, illetve a megbetegedés előtt nem sokkal szülő anyáknál a halálozás az 50 százalékot is elérheti. A várandósan megfertőződött nők 95 százalékban veszítik el gyermeküket. A Lassa-láz ellen egyelőre nem létezik védőoltás, az egyetlen védekezés a fertőzött patkányok és betegek elkerülése – ez pedig a helyiek számára sokszor nehéz feladat. Egy európai vírus A Marburg-vírust 1967-ben fedezték fel a németországi Marburg városában. Az Afrikából egy helyi laborba szállított kísérleti majmokkal érintkezésbe lépő embereken jelentkezett. 31 betegből 7-nél okozott halált. Ugyanabban az évben a Magyarországgal szomszédos Jugoszláviában, a mai Szerbia területén is kitört a járvány. A vírus barlangokban lakó gyümölcsevő denevérekben él, azonban a betegség gyakran átterjed majmokra és emberre is, ezután a legkönnyebben a beteg testfolyadékával való érintkezéssel lehet elkapni. A Marburg-vírus egyik leggyakoribb hordozója a nílusi repülőkutya. A betegség rokonságban áll az Ebolával, tünetei is hasonlóak. A fertőzés után pár nappal jelentkezik a magas láz, hányás, hasmenés, az áldozat testén kiütések, vérömlenyek jelentkeznek. A halál igen nagyarányú, általában a heves vérzés, szövetelhalás vagy a testfolyadékok fehérjéjének kicsapódása miatt következik be. Egy 2004-2005-ös afrikai járvány során a 399 regisztrált betegből 355-tel végzett a vírus. A halálozási ráta – a helyi ellátási körülményektől függően – a 25-80 százalék között mozog. A legutolsó Európában feljegyzett fertőzés 2008-ban volt, Hollandiában. Akkor egy Ugandából érkező ember halt meg, aki Afrikában betegedett meg. Nincs védőoltás rá. Tüdőgyulladást okozhat A közel-keleti légúti koronavírus, azaz a MERS-CoV egy 2012-ben felfedezett faj. A betegség Szaúd-Arábiában jelentkezett, de hamar feltűnt Katarban is. A vírus, nem meglepő módon, állatról terjedt az emberre. Kezdetekben a tudósok denevérekre gyanakodtak, az újabb vizsgálatok szerint a valódi gazdaállat a teve lehetett – a patásokkal pedig több korai beteg is állandó érintkezésben volt. A betegség tünetei a láz, fejfájás, izomfájdalom, ugyanakkor megjelenik a száraz köhögés is, ez pedig a betegség legfőbb veszélye is egyben. A vírus ugyanis elsősorban a légzőszerveket fenyegeti, akár végzetes tüdőgyulladást is eredményezhet. A kór regisztrációja óta a WHO 1 633 megbetegedésről tud, ebből 587 végződött halállal – az arány tehát igen magas. A vírust 26 országban jegyezték fel, többi között Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Igaz, az itt kezelt páciensek így vagy úgy, de mind kapcsolatban álltak a Közel-Kelettel. A betegségre nincs védőoltás, vagy speciális kezelési módszer. A fertőzöttek túlélési esélyei klinikai állapotuktól, illetve az érintett kórház felszereltségétől függ. Állandó veszély? A fentiek alapján jogos lehet a felvetés, hogy bármely pillanatban kitörhet-e egy végzetes járvány? A felsorolt vírusok ugyanis hasonló módon terjednek, nincs ellenük védőoltás, egy-kettő pedig nagy százalékban halálos. A WHO szerint a veszély elsősorban a fejlődő országokban jelentkezhet, ahol a helyi időjárás, illetve a rossz infrastruktúra táptalaja lehet a betegségeknek. Bár a Zika-vírus esetében már a nyugati világ egy jelentős országa, az Egyesült Államok is veszélybe került, az ok elsősorban a vírust hordozó állatok, azaz a szúnyogok elterjedése lehet. Magyarországon tehát, ameddig nem lesz denevér-, afrikaipatkány- illetve moszkitóinvázió, valószínűleg biztonságban leszünk. (Lugosi Péter összeállítása)
