Már korábban is nagy divatja volt az edzős szelfiknek és a különféle “ennyit futottam, annyit fekvőtámaszoztam” jellegű bejegyzéseknek, de a fitnesskarkötők, lépésszámlálós mobil alkalmazások korában hihetetlenül megszaporodtak az ilyen jellegű tartalmak a közösségi oldalakon. Bár sokan úgy vélik, az ilyen bejegyzéseket ők motiválónak szánják, vagy azért postolják folyamatosan, hogy pozitív életszemléletet sugározzanak, a londoni Brunel Egyetem nemrég elvégzett kutatása szerint a valóság sokkal kevésbé hízelgő. A felmérés szerint az ilyen tartalmakra rákattanó felhasználók jelentős része narcisztikus személyiség, akik azért osztják meg lépten-nyomon az edzős fotóikat és teljesítményeiket, mert visszaigazolást, elismerést akarnak bezsebelni az őket követő közösség tagjaiból. Aztán csak annyit látnak, hogy érkeznek a lájkok, ami további hasonló tartalmak megosztására buzdítja őket, pedig Dr. Tara Marshal szerint a lájk itt nem feltétlenül a kedvelés jele. A kutató szerint sokan azért kattintanak egy ilyan bejegyzés alá, mert inkább együttéreznek az illető burkolt segélykiáltásaival. Az angol felmérésben megkérdezett felhasználók közül sokan állították, hogy zavarják a folyamatosan felbukkanó teljesítmény-bejegyzések, és magamutogatónak, önfényezőnek tartják az ilyesmiket. Ezért azt ajánlják mindenkinek, mielőtt egy edzőterem tükre előtt készített önfotót postolnának a “ma is megcsináltam!!!!!” felirattal, először gondolkodjanak el rajta, ezelőtt mikor tettek fel ilyesmit utoljára, milyen gyakran számíthatnak tőlük hasonlóra az ismerősök, és ha kívülről néznék saját Facebook-tevékenységüket, vajon nem tartanák túlzásnak a dolgot?
