Balogh Edgár

A témát ebben részben 'Írók, költők, festők' klarensz hozta létre. Ekkor: 2014. december 15..

  1. klarensz

    klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,928
    Kapott lájkok:
    2,488
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Nő
    Balogh Edgár
    (Írói álneve Farkas Lőrinc, szignója: -logh.)
    (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.)
    szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
    [​IMG]
    Fiatalkori fényképe​
    A nagyszebeni szász Kessler családból származó katonatiszt s magyar irodalom szakos tanárnő fia. 1926-ban vette fel anyai ági családi nevét. Pozsonyban végezte el a magyar reálgimnáziumot, majd a prágai német egyetem filozófiai karán folytatta tanulmányait. Etnográfusnak készült. Első írása 1922-ben jelent meg a losonci A Mi Lapunk c. ifjúsági folyóiratban, első tanulmányát (A szűzgulyahajtás) 1927-ben az Ethnographia-Népélet közölte Budapesten.

    Publicisztikai munkásságát a Prágai Magyar Hírlapban, a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok lapjában kezdte. Kezdeményezője és szervezője volt a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó Sarlós-mozgalmának. 1931-ben a kommunista mozgalomba kapcsolódva Fábry Zoltánnal szerkesztette Az Út c. prágai baloldali folyóiratot, s 1934-ben fordításában jelent meg a Barnakönyv Hitler-Németországról és a lipcsei perről c. német antifasiszta mű. A csehszlovák hatóságok 1935-ben kiutasították; visszatért szülőföldjére, s előbb Kolozsvárt, majd Brassóban telepedett le.

    A Korunk belső munkatársa s a Brassói Lapok cikkírója. Mint a MADOSZ vezetőségi tagja kezdeményezte a romániai magyar ifjúság 1937-es Vásárhelyi Találkozóját, egyik elindítója a népfront jellegű Erdélyi Enciklopédia Könyvkiadónak. Itt jelent meg 1939-ben Íratlan történelem c. cikkgyűjteménye Erdéllyel és Olténiával való ismerkedéséről s Duna-völgyi összehasonlító történelemszemléletéről.

    A bécsi döntések után rövid ideig Kalotaszentkirályon tanítóskodott, majd hatósági eltávolítása után Móricz Zsigmond megbízásából a Kelet Népe kolozsvári szerkesztője (1941) s a budapesti Magyar Nemzet, 1942-től a budapesti Kis Újság munkatársa. Józsa Bélávalegyütt állította össze a 48-as Erdély c. zsebkönyvet (Kolozsvár, 1943); 1944 elején elkészültHármas kis tükör c. cikkgyűjteményét a Magyar Élet Kiadó a német megszállás miatt csak 1945-ben tudta megjelentetni.

    Részt vett az észak-erdélyi antifasiszta ellenállási mozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után, 1944. október 18-án kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a Világosság c. napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. Az MNSZ alelnöke (1946-ig), s mint a művelődési osztály vezetője vett részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, ill. a régiek demokratizálásában.

    Az MNSZ kiadásában jelent meg "Tíz esztendő tíz cikke" alcímmel A Szudétáktól a Fekete-tengerig c. kis kötete (Kolozsvár, 1945). Az 1848-as forradalom centenáriumára Az igazi 1848c. alatt kiadott rádióelőadásaiban Kossuth és Nicolae Bălcescu kézfogását népszerűsítette. Egyetemi tanár (1948), majd rektor (1949) a Bolyai Tudományegyetemen. 1949 őszén az MNSZ több más vezetőjével együtt a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték s csak 1956-ban rehabilitálták.

    A Babeș és Bolyai Egyetemek egyesítése után a magyar irodalomtörténeti tanszéken publicisztikát adott elő. 1957-től 1971-ig az újrainduló Korunk főszerkesztő-helyettese. Újabb cikkgyűjteménye az Egyenes beszéd (1957), ezt követte irodalompolitikai jegyzeteinek kötete, a Toll és emberség (1965). Ugyanebben az évben adták ki Budapesten Hét próba ("Egy nemzedék elindul") c. emlékiratát, ebben a Sarló történetét írta meg személyi vallomás formájában.

    Az otthoni íróasztal, az egyetemi katedra és a szerkesztőség aprómunkáit tükrözte Én tintás esztergapadom c. jegyzetgyűjteménye (1967). Egy-egy kötetet szerkesztett s bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látott el Nicolae Bălcescu (1956), Benedek Elek (1957), Móricz Zsigmond (1962), Ady Endre (1967), Szentimrei Jenő (1968) és Fábry Zoltán (1973) publicisztikai munkáiból.

    Tanulmányokat közölt a régi Korunk elindulásáról, fordulatáról és eszmei kiforrásáról (NyIrK, 1964, 1968, 1970, 1973; együtt kötetben Itt és most, Kolozsvár, 1976); az Erdélyi Helikon,Erdélyi Múzeum és Magyar Kisebbség marxista értékeléséről (Korunk 1964/12; 1965/7-8; 1969/10). Szép halál c. története (Kortárs, Bp. 1969) az antifasiszta mozgalom emlékét idézi, a Szép élet és Szép szó (Kortárs, Budapest, 1973) kisközösségek benső feszültségét, vitáit tükrözte; a három együtt Szárnyas oltár címmel jelent meg (Budapest, 1978).

    Intelmek c. kötetében (1972) a fiatalság elé állított reális eszményképet. 1974-ben két gyűjteményes kötetét adták ki: Duna-völgyi párbeszéd c. alatt 1929 és 1972 közt szerzett írásaiból válogatott Budapesten Sándor László; Mesterek és kortársak c. alatt Bukarestben jelent meg irodalompolitikai tanulmányaiból és emlékezéseiből Kántor Lajos összeállítása. További kötetei: Szolgálatban : emlékirat 1935-1944 (1978); Táj és nép (Kolozsvár, 1978);Vargyasi változások (Bartha Árpád fényképfelvételeivel, 1979).

    1971-ig a Korunk főszerkesztő-helyettese, illetve az 1981-től megjelenő Romániai magyar irodalmi lexikon főszerkesztője volt. Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi temetőbenhelyezték örök nyugalomra,
    Művei
    • Íratlan történelem (cikkgyűjteménykek, 1939)
    • A Szudétáktól a Fekete-tengerig (cikkgyűjtemények, 1945)
    • Egyenes beszéd (cikkgyűjtemények, 1957)
    • Toll és emberség (irodalompolitikai jegyzetek,1965)
    • Én tintás esztergapadom (jegyzetgyűjtemények, 1967)
    • Intelmek (esszék, 1972)
    • Duna-völgyi párbeszéd (cikkek, tanulmányok, dokumentumok, 1974)
    • Mesterek és kortársak (tanulmányok, 1974)
    • Szárnyas oltár (elbeszélések, 1978)
    • Vargyasi változások (szociográfia, 1979)
    • Acéltükör mélye (félszáz igaz történet, Kriterion, Bukarest, 1982)
    • Hídverők Erdélyben 1944-1946 (válogatott cikkek, 1985)
    • Férfimunka. Emlékirat 1945-1955, Budapest (1986)
    • Magyarok, románok, szlávok (válogatott tanulmányok, cikkek, interjúk. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986)
    • Tíz nap Szegényországban (szociográfia, 1988)
    Szerkesztései
    Irodalom

     
    klarensz, 2014. december 15.
    #1