Bashár el-Asszad helyzete, avagy mi a szíriai orosz beavatkozás háttere

A nyugati sajtóban nagy port felvert fényképfelvételek láttak napvilágot a közelmúltban, amelyeken orosz harci technika volt látható szíriai repülőtereken. „Csak nem fognak az oroszok nyíltan beavatkozni a szír konfliktusba?” – kérdezték az újságok főcímei. A hír értékét tovább „forrósította” Netanjahu izraeli elnök sürgős moszkvai látogatása, aki négyszemközt tárgyalt az orosz elnökkel. A korábban Moszkvát fenyegető amerikai hangok sem erősödtek fel igazán a fényképek publikálása után.

A Lenta.ru utánajárt, mi lehet a magyarázata nyílt orosz beavatkozásnak a térséget romboló Iszlám Állam ellen.
A damaszkuszi expressz
Moszkva sohasem titkolta, hogy támogatja Asszad elnököt. A szíriai háború 2011-ben kezdődött, és még az év végén elindult a „damaszkuszi expressz”, azaz megkezdődtek a fegyverszállítások a szír kormány erői számára. Ezek a fegyverek segítették Bashar Asszadot azokban a napokban is, amikor már úgy tűnt, hogy uralkodásának napjai meg vannak számlálva. Ma azonban egészen más a helyzet, ezért Moszkva úgy döntött, hogy az „expresszhez újabb vagonokat kell hozzácsatolni,” ugyanis Asszad helyzete valóban kritikussá vált, ezért az orosz elnök uatsítására elindultak a szállítórepülőgépek Szíriába.
Az új szállítmányok oka azonban mélyebben rejtőzik, nem csak az okból történik, hogy egyszerűen Moszkva kisegítse a szír elnököt. Részint meg kell védeni a tartuszi haditengerészeti bázist, ezért sorozatosan indulnak a páncélos-technikát rejtő szállítmányok, hadi- és teherhajók. Azonkívül a modern légelhárító fegyverek és légiharcra alkalmas technika elrettenti Törökországot attól, hogy repülésmentes zónát hozzon létre Szíria felett, de a Nyugatnak is jelzés, hogy Oroszország nem hagyja cserben Szíriát, és nem ajánlja, hogy ezt a „vörös vonalat” a szír elnök megbuktatásában érdekelt nyugati, USA és Közel-keleti hatalmak átlépjék. Moszkva szándékosan növeli az „elrettentő erőt” a térségben, így adva tudtára Washingtonnak, Ankarának, Rijádnak és Dohának hogy a szír problémát nem lehet katonai erővel megoldani.

A nyugati kritika analízise
Washington attól tart, hogy a jelenleg a törökországi bázisokon kiképzésben részesülő mérsékelt szír ellenzéket is feleslegessé teszi az orosz beavatkozás, hiszen az USA ezt az erőt akarta Asszad ellen küldeni. Bulgária engedelmesen lezárta légterét az orosz gépek előtt, és így akaratlanul is segített Moszkvának kialakítani a sokkal biztonságosabb iráni-iraki légifolyosót. Az USA vezetése Irakra is próbált nyomást gyakorolni, de azok diplomatikusan visszautasították Washinton kérését. Ezek után John Kerry feladta azon álláspontját, hogy csak Asszad távozása oldhatja meg a szír problémát, és átnyergelt arra variációra, amely szerint a problémát a szír elnökkel folytatandó tárgyalások segítségével tekinti megoldhatónak. Kis idő múlva Philipp Hammond, NagyBritannia külügyminisztere is beolvasta a washingtoni döntést a sajtó szócsöveibe, illetve Angela Merkel sem akart lemaradni a hír meglovagolásáról és hozzátette, hogy Iránt is feltétlenül szükéges bevonni a szír probléma rendezésébe.
Szíria és Irán
Nyílt titok, hogy az iráni Forradalmi Gárda soraiból is sokan harcolnak Asszad seregében. Oroszország számára a fegyveres beavatkozás okai több síkon is megjelennek. Nem utolsó a sorban az a szándék, hogy erőt mutasson a belföldi „renegátoknak” akik esetleg egy iszlám kalifátus eszméjét nem tartják az ördögtől valónak. Irán számára a sííta-szunnita ellentét is motiváció, hiszen ha elbukik a szíriai sííta rezsim, megnehezíteni Teherán számára a szunnita monarchiákkal való szembenállást, ezért Irán sokkal határozottabban támogatja Asszad uralmát mint Szíria bármely más szövetségese a térségben. Az USA is egyre gyakrabban feledkezik meg szaúdi szövetségeséről, és egyre inkább hajlik a Teheránnal történő együttműködésre.
A Hezb’Allah is tényező
Izrael, az USA hű szövetségese a térségben is mélyen érintett a szíriai konfliktus kapcsán. Netanjahu sietősen megosztotta aggodalmait az orosz elnökkel,és még a találkozó előtt kijelentette, hogy az „Izrael határai mentén kialakult veszélyes helyzet miatt jött Moszkvába, mivel Irán és Szíria fegyverekkel látta el a térségben igen tevékeny Hezb”Allah szervezetet, és ez mellett a Golan-fennsíkon Irán terrorista frontot alakít ki ellenünk”.
Putyin véleménye szerint azonban Szíria ma mással van elfoglalva, mint az Izrael elleni második front megnyitása, és biztosította Netanjahu elnököt, hogy „Oroszország igen felelősen fog cselekedni a térségben.” Szakértők véleménye szerint azonban nem kizárt, hogy Szíria után Irán is nagy mennyiségű orosz fegyvert kaphat védelmének újraépítésére. Ez a kérdés is igen erősen foglalkoztatja az izraeli vezetést.
http://oroszhirek.hu/index.php/politika/5082-bashar-el-asszad-helyzete-avagy-mi-a-sziriai-orosz-beavatkozas-hattere